Napjainkban a Gerényes olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár a gazdaságra, a technológiára, a kultúrára vagy a politikára gyakorolt hatása miatt, a Gerényes a jelenlegi dinamika kulcsfontosságú elemévé vált. Hatása minden területen érezhető, vitákat, vitákat, előrelépéseket és jelentős változásokat generál. Ezért szükséges a Gerényes-hez kapcsolódó összes szempontot behatóan elemezni, hogy megértsük hatókörét és a modern világra gyakorolt hatásait. Ezért ebben a cikkben elmélyülünk a Gerényes tanulmányozásában, feltárva annak különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Gerényes | |
volt templom helye, orvosi rendelő | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Hegyháti |
Jogállás | község |
Polgármester | Kiss Árpád (független) |
Irányítószám | 7362 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 242 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 19,61 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,34 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″ | |
Gerényes weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerényes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gerényes (németül: Gerienisch, horvátul: Grenjiš) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Komlótól északra, Kisvaszar, Ág, Tékes és Vásárosdombó között fekvő település. Közigazgatási területén áthalad a Mecsekjánosi-Vásárosdombó közti 6546-os út, de központjába csak az abból kiágazó 65 176-os út vezet (amely Gerényes utolsó házait elhagyva még továbbhalad kelet felé, a zsákfalunak tekinthető Ág községbe).
Gerényes és környéke ősidők óta lakott hely volt, a falu határában, a Csákó és Sásos nevű dűlőkben szántás közben máig sok cseréptöredék kerül felszínre. Nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Guerenesként. Első ismert birtokosa Dombó Pál volt, majd később az Esterházy család lett a település birtokosa. A török hódoltság alatt is magyarok lakta település volt.
A 18. században a megfogyatkozott lakosság közé Rottenburgból, Romenshaizenből és Ulmból érkezett evangélikus németek telepedtek le.
1945 utáni kitelepítések miatt a német lakosság létszáma megfogyatkozott.
A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
2018. január 21-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, az előző polgármester lemondása okán.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 240 | 253 | 256 | 235 | 235 | 224 | 242 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 1,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 51,2% (2,4% nem nyilatkozott).