A mai világban a Gerard Kuiper egyre aktuálisabb érdeklődési témává vált. Akár technológiáról, tudományról, politikáról, gazdaságról vagy bármely más területről beszélünk, a Gerard Kuiper alapvető szerepet játszik életünkben. A társadalom fejlődésével és az új ötletek fejlődésével a Gerard Kuiper olyan fontosságra tett szert, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gerard Kuiper különböző oldalait, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Gerard Kuiper eredetétől jelenlegi fejlődéséig állandó vita tárgya volt a mai világban.
Gerard Kuiper | |
1963-ban | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1905. december 7. Tuitjenhorn, Hollandia |
Elhunyt | 1973. december 24. (68 évesen) Mexikóváros |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | holland |
Állampolgárság | holland, amerikai |
Házastárs | Sarah Parker Fuller |
Iskolái | |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Leideni Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | csillagászat |
Kutatási terület | kettőscsillagok |
Tudományos fokozat | PhD 1933 |
Munkahelyek | |
Yerkes obszervatórium, Chicagói Egyetem | . |
Lunar and Planetary Laboratory, Arizonai Egyetem | igazgató |
Szakmai kitüntetések | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerard Kuiper témájú médiaállományokat. |
Gerard Peter Kuiper (született Gerrit Pieter Kuiper) (Tuitjenhorn, Hollandia, 1905. december 7. – Mexikóváros, Mexikó, 1973. december 24.) holland csillagász. Róla nevezték el a Kuiper-öv nevű formációt a Naprendszerben, valamint számos kettőscsillag visel azonosítóként ún. Kuiper-számot.
Kuiper gyermekkora óta érdeklődött a csillagászat iránt. Kivételesen éles látásának köszönhetően 7,5 magnitúdójú csillagokat is képes volt szabad szemmel meglátni, ezek körülbelül négyszer halványabbak, mint amilyet egy átlagos szemlélő észrevehet.
A Leideni egyetemre ment továbbtanulni 1924-ben. PhD-képzését ugyanitt folytatta, és 1933-ban a kettős csillagrendszerekről írt doktori disszertációt.