Gibraltári-szoros
A modern világban a Gibraltári-szoros a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Gibraltári-szoros emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása a technológiától a politikáig számos területen érezhető volt, és befolyása minden nap növekszik. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gibraltári-szoros különböző aspektusait, és megvitatjuk fontosságát a jelenlegi kontextusban. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli vonatkozásaiig elmélyülünk a Gibraltári-szoros világában, hogy megértsük hatókörét és jelentését a mai társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Gibraltári-szoros | |
 | |
| A Gibraltári-szoros az űrből | |
| Országok |  Gibraltár Spanyolország Marokkó Ceuta |
| Legnagyobb szélesség | 14 km |
| Elhelyezkedése | |
 Gibraltári-szoros
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 35° 56′ 41″, ny. h. 5° 34′ 10″Koordináták: é. sz. 35° 56′ 41″, ny. h. 5° 34′ 10″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gibraltári-szoros témájú médiaállományokat. | |
A Gibraltári-szoros (arabul جبل طارق, spanyolul Estrecho de Gibraltar) az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros. Szélessége 14 km, mélysége körülbelül 300 m. A szoros északi oldalán Gibraltár és Spanyolország, a déli oldalán pedig Marokkó és Ceuta (Spanyolország észak-afrikai exklávéja) található.
Az ókorban a szoros szikláit Héraklész oszlopaiként ismerték.
Összeköttetés
A spanyol és a marokkói kormányok régóta gondolkodnak egy – a Csalagúthoz hasonló – tenger alatti összekötő vasúti alagút építésén. Amerikai és brit mérnökök pedig egy híd építésének lehetőségét vizsgálták. Ha megépülne, akkor ez volna a világ leghosszabb (15 km) és legmagasabb (1000 m) hídja.
