Gitschtal

Ez a cikk a Gitschtal témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. A Gitschtal mind az akadémiai, mind a társadalmi szférában releváns téma, mivel jelentős hatást gyakorol a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben a Gitschtal-hez kapcsolódó különböző szempontokat és megközelítéseket elemezzük, így az olvasó átfogó képet kap a témáról. Eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit tárják fel azzal a céllal, hogy elősegítsék a Gitschtal és annak mai relevanciájának mélyebb megértését.

Gitschtal
Weißbriach
Weißbriach
Gitschtal címere
Gitschtal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásHermagori járás
Irányítószám9622
Körzethívószám0 42 86
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség1261 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság817 m
Terület56,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 13° 15′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 13° 15′ 38″
Gitschtal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gitschtal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gitschtal (szlovénül Višprijska dolina) osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1290 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Gitschtal a Hermagori járásban
A weißbriachi evangélikus templom
Jadersdorfi pajta

Gitschtal Karintia délnyugati részen fekszik a hasonló nevű, 15 km hosszú gleccservölgyben. A völgy Hermagor felől indul felfelé, északnyugati irányban. Legfontosabb folyóvize a Gössering, amely a Gailba torkollik. Az önkormányzat 10 falut és egyéb települést fog össze: Brunn (3 lakos), Golz (3), Jadersdorf (162), Langwiesen (4), Lassendorf (67), Leditz (6), Regitt (30), St. Lorenzen im Gitschtal (268), Weißbriach (722), Wulzentratten (1).

A környező települések: északra Weißensee, délkeletre Hermagor-Pressegger See, délnyugatra Kirchbach.

Története

Weißbriachot először 1331-ben említik az írott források.

A 16. századtól nemesfémeket, később pedig vasércet bányásztak a Gitschtalban. A Gössering vizével vashámorok kalapácsműveit működtették. A helyi vasműveket a 17. században Kranz báró vásárolta meg és nyereségesen működtek egészen a 19. századig, amikor az üzemet bezárták. A század második felében beindult a turizmus; az első világháború után Kneipp-féle vízikúrás gyógyüdülő nyílt a településen.

Weißbriach önkormányzata 1850-ben jött létre. Az 1973-as közigazgatási reform során Weißbriach és St. Lorenzen községek Gitschtal néven egyesültek.

Lakosság

A gitschtali önkormányzat területén 2016 januárjában 1290 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1321 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,8%-a volt osztrák, 2,3% német, 1,3% boszniai állampolgár. 58,1%-uk evangélikusnak, 38,8% római katolikusnak, 0,9% mohamedánnak, 1,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

  • Weißbriach katolikus plébániatemploma
  • Weißbriach evangélikus temploma
  • St Lorenzen katolikus temploma

Híres gitschtaliak

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gitschtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.