Ebben a cikkben a Google Lunar X Prize témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Google Lunar X Prize számos területen releváns téma, a politikától a kultúráig, beleértve a tudományt és a technológiát is. Az évek során bebizonyosodott, hogy a Google Lunar X Prize jelentős hatással van az emberek életére, vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket generált fontosságáról és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. A Google Lunar X Prize részletes elemzésén keresztül igyekszünk jobban megérteni következményeit és mai szerepét, valamint átfogó képet nyújtunk erről a témáról, amely felkeltette a nagyközönség figyelmét.
A Google Lunar X Prize, rövidítve GLXP, avagy Hold 2.0, egy verseny az X Prize Alapítvány szervezésében és a Google szponzorálásával, melyet a Wired Nextfest rendezvényen jelentettek be 2007. szeptember 13-án. A kihívás magán-finanszírozású űrkutató csapatoknak szól, cél a sikeres indítás, leszállás, majd utazás a Hold felületén egy robottal, amely meghatározott képeket és egyéb adatokat küld vissza a Földre.
A díjat 2018 év elején visszavonták, mivel belátható időn belül egyik versenyző sem teljesíti a feltételeket.
2018. április 5-én a Xprize bejelentette, hogy új szponzort keres és a következő hónapokban kidolgozza az új feltételeket.
A díj 20 millió amerikai dollár az első csapat részére, amelyik sikeresen landol a Holdon egy robottal, halad legalább 500 métert és nagy felbontású képeket és videókat továbbít a Földre. Egy 5 millió dolláros második díj is létezik, valamint 5 millió dollár a potenciális különdíjazottaknak extra funkciókra, mint például utazás nagy távolságokra (több mint 5 km), a holdon található ember alkotta tárgyak lefényképezéséért, jég felderítéséért a holdkráterekben, az Apollo-program megmaradt eszközeinek felfedezéséért és egy holdi éjszaka túléléséért. Az X prize az első helyezettnek a 20 millió dolláros díjat 2012. december 31-ig biztosítja, utána 2014. december 31-ig 15 millió dolláros pénzdíjat. 2010-ben a végső határidőt áthelyezték 2015 december 31-ére.
Peter Diamandis, a projekt alapítója ezt írta a hivatalos weboldalon:
"Már évtizedek óta feltártuk a Hold felszínét és lehet, hogy még úgy 6-8 évet kell várni, amíg bármelyik kormány a visszatérés mellett dönt. Még akkor is csak hatalmas költséggel és a közönség minimális részvételével. "
A Google Lunar X Prize célja hasonló, mint az Ansari X Prize: új generációs magánberuházásoknak ad inspirációt annak reményében, hogy költséghatékonyabb technológiák fejlődnek ki és az űrkutatás jelenleg magától értetődőnek tartott korlátait leküzdik.
Az Ansari X Prize-hoz hasonlóan a Google Lunar X Prize Peter Diamandis egy előző vállalkozásából jött létre. Dr. Diamandis a BlastOff! vezérigazgatója volt, amelynek célja egy robotűrhajó landolása a Holdon a szórakoztatás, az internet, és az űrkutatás keverékeként. Bár végül nem járt sikerrel, a BlastOff! kezdeményezés kikövezte az utat a Google Lunar X Prize előtt.
Kezdetben a NASA volt a tervezett szponzor és a díj csak 20 millió USD volt. Mivel a NASA az Amerikai Egyesült Államok kormányának egy szövetségi hivatala, és így amerikai adóbevételből gazdálkodik, a díj így csak az Egyesült Államok-beli csapatoknak lett volna elérhető. Az eredeti szándék az volt, javaslatot nyújtanak be más űrügynökségeknek, köztük az Európai Űrügynökségnek és a Japán Űrügynökségnek abban a reményben, hogy azok nyújtanak hasonló díjat. Azonban a költségvetési visszavágások eltántorították a NASA-t a díj szponzorálásától. Peter Diamandis ekkor bemutatta az ötletet Larry Page-nek és Sergey Brin-nek, a Google társ-alapítóinak az X-díj Alapítvány vezetőségi ülésén. Megállapodtak a támogatásban, valamint abban is, hogy növeljék az összdíjazást 30 millió dollárra, amely lehetővé tesz egy második díjat, valamint a bónusz nyereményeket.
Kifogások merültek fel a Holdon található történelmi helyszínekkel kapcsolatban (például az Apollo-program leszállásainak helyszínei). A Lunar X Prize versenyzői megrongálhatják vagy akár teljesen megsemmisíthetik az első holdra szállások nyomait a robotokkal. Az X Prize Alapítvány elismerte ezeknek a helyszíneknek a fontosságát, de 2009 közepéig nem adott ki vezérelveket ezekkel a helyszínekkel kapcsolatban, ezért archeológusok kérték az említett helyszínek meglátogatásáért ajánlott bónusz visszavonását.
A versenyre több mint harminc csapat regisztrált hivatalosan, de a verseny előrehaladtával számos csapat visszalépett, vagy összefogott más résztvevőkkel, így 2013 végére 18 csapat maradt versenyben.
2010 szeptemberében jelezte részvételi szándékát a magyar Puli Space Technologies, 2011 januárjában fejezte be a regisztrációt a teljes nevezési összeg átutalásával.
| A csapat neve | A jármű neve | A jármű típusa | Gyártás állapota | Hivatkozás |
|---|---|---|---|---|
| Puli Space Technologies | Puli | terepjáró | fejlesztés | |
| Odyssey Moon | MoonOne (M-1) | leszállóegység | fejlesztés | |
| Astrobotic Technology | Artemis Lander | leszállóegység | fejlesztés | |
| Red Rover | terepjáró | fejlesztés | ||
| Team Italia | terepjáró | fejlesztés | ||
| Micro-Space | visszavonva | |||
| Next Giant Leap | fejlesztés | |||
| Team FREDNET | Még nincs elnevezve | Lander | visszavonva | |
| Még nincs elnevezve | Vándor | fejlesztés | ||
| ARCASPACE | HAAS | Lunar Orbiter | visszavonva | |
| ELE | gömb alapú terepjáró | fejlesztés | ||
| Lunatrex | fejlesztés | |||
| Chandah | fejlesztés | |||
| Advaeros | visszavonva | |||
| STELLAR | fejlesztés | |||
| JURBAN | visszavonva | |||
| Omega Envoy | vándor | fejlesztés | ||
| Independence-X | fejlesztés | |||
| SYNERGY MOON | fejlesztés | |||
| Euroluna | ROMIT | fejlesztés | ||
| Team Selene | LuRoCa 1 | rakéta autó | visszavonva | |
| White Label Space | Még nincs elnevezve | leszállóegység | fejlesztés | |
| Még nincs elnevezve | terepjáró | fejlesztés | ||
| Part-Time-Scientists
(részmunkaidős tudósok) |
Asimov Jr. | terepjáró | fejlesztés | |
| Selenokhod | visszavonva | |||
| Open Moon | c-rover | terepjáró | visszavonva | |
| SCSG | visszavonva | |||
| Quantum3 | visszavonva |