A modern világban a Guineai-öböl egyre fontosabbá vált a kortárs társadalomban. Akár a kultúrára, a technológiai fejlődésre, a politikára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Guineai-öböl ma széles körű érdeklődés és vita tárgyává vált. A Guineai-öböl eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig tudományos tanulmányok, kritikai elemzések és még viták tárgya is volt. Ebben a cikkben a Guineai-öböl-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.
Guineai-öböl | |
Országok | Libéria Elefántcsontpart Ghána Togo Benin Nigéria Kamerun Egyenlítői-Guinea Gabon São Tomé és Príncipe |
Hely | az Atlanti-óceán keleti része, Afrikától délnyugatra |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 1°, k. h. 4°Koordináták: é. sz. 1°, k. h. 4° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai-öböl témájú médiaállományokat. |
A Guineai-öböl az Atlanti-óceán része Afrikától délnyugatra. Itt található az Egyenlítő és a greenwichi délkör metszéspontja.
Nevét Afrika partjainak korábbi nevéből kapta: Nyugat-Afrika déli partvidéke Felső-Guinea, Dél-Afrika nyugati partja pedig Alsó-Guinea néven volt ismert. A nevet ma is őrzi három itteni ország neve: Guinea, Bissau-Guinea és Egyenlítői-Guinea.
Az öbölbe folyik többek között a Volta és a Niger folyó. A Niger által lerakott szerves üledékből az évmilliók során kőolaj képződött.