A mai világban a Gyód olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Gyód milliók figyelmét ragadta meg világszerte. Ez a cikk igyekszik alaposan feltárni a Gyód-hez kapcsolódó összes szempontot, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó és mélyreható képet nyújt erről a lenyűgöző témáról. Ennek a cikknek az eredetétől a jelenlegi relevanciájáig az a célja, hogy teljes és részletes perspektívát nyújtson a Gyód-ről, szélesebb és gazdagabb megértést kínálva az olvasóknak a jelenségről.
Gyód | |||
Fő utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Schmidt Ferenc József (független) | ||
Irányítószám | 7668 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 743 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 200,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″ | |||
Gyód weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyód témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyód (németül: Jood) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban, Pécstől 6 kilométerre délnyugatra.
A falu egy völgyben helyezkedik el. Környékét a baranyai falvakhoz hasonlóan szőlők határolják.
Mindössze három települési szomszédja van: északkelet és kelet felől Keszüvel, dél felől Regenyével, nyugat és északnyugat felől pedig Pellérddel határos.
Közúton ma csak Keszün át közelíthető meg, az 5816-os útból dél felé kiágazó 58 101-es számú mellékúton. Az 5801-es út keresztespusztai szakasza felől egy alsóbbrendű, burkolatlan úton érhető el.
A falu neve a magyar dió főnév -d képzős származéka, jelentése: diófával benőtt hely.
Az írásos emlékekben 1511-ben jelent meg, Gyod névalakban. A török megszállás végére elnéptelenedett településre csak a 18. század után telepítettek németeket. A 19. század végén több magyar család költözött a településre. 2001-ben a lakosságnak már csak 3,6%-a vallotta magát németnek, a többi nagyrészt magyar.
A római katolikus vallású lakosságnak nincs temploma; a közelmúltban imaházat hoztak létre. Az infrastrukturális ellátottság igen jó: vezetékes ivóvíz, földgáz- és telefonhálózat van a faluban, és a szilárd hulladék összegyűjtését és elszállítását is megszervezték, 2006-ban a csatornahálózat is elkészült.
A település kulturális karakterét a német nemzetiségre jellemző erős civil társadalmi jelenlét határozza meg. A kis létszámú, lelkes község példamutatóan tevékeny, minden lehetőséget megragad a falu fejlesztésére, a fejlesztési források elnyerésére. A település különleges jellegzetessége, hogy a cigányságot is képes volt integrálni.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 649 | 636 | 640 | 689 | 711 | 724 | 743 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,5% horvátnak, 9,8% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,1% (20,7% nem nyilatkozott).