Gyükés

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyükés hatását a társadalom különböző aspektusaira. Elemezzük, hogy a Gyükés hogyan játszott döntő szerepet a jelenlegi trendek alakulásában, és hogyan hatolt át hatása a különböző területekre, a populáris kultúrától a politikáig. Ezenkívül közelebbről megvizsgáljuk a Gyükés örökségét, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Gyükés fontosságára és relevanciájára a jelenlegi környezetben.

Gyükés
Gyükés Pécs térképén
Gyükés Pécs térképén
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen

Gyükés Pécs egyik városrésze a Misina keleti oldalában. Korábban szőlőhegy és erdő volt. Jelenleg három részre tagolódik: Alsógyükés, Felsőgyükés és Középgyükés. A gyükési szőlőhegy keleti lankái áldozatul estek az 1960-as években megkezdett külfejtéses széntermelésnek. A külszíni bányászat megszűnése után itt is folyamatban van a táj helyreállítása (lásd pl. Karolina-külfejtés).

A szőlőhegy neve a pécsi bosnyák szőlősgazdák kiejtésében Gyukics. Pesty Frigyes adatközlő szerint: Részint meredek, részint mérsékelt fekvésű szőlőhegy. Nevét állítólag a gyümés albán szóból nyerte, mely ezüstöt jelent - gyanítható, hogy itt ezüst tartalmú ércköveket találtak. A Gyükés név feltehetően a gyökér (és a nyelvjárási gyükér) szavunkkal van kapcsolatban. A név arra utal, hogy itt egykor nagyobb erdőség lehetett. Az erdőirtás után a tuskók, gyökerek még sokáig a földben maradhattak; így vált a hegyoldal gyükeres, gyökeres területté, és ebből rövidülhetett a mai Gyükes formára. Ez a köznévi eredetű -s képzős melléknév vált tulajdonnévvé. Vagyis: gyüker > gyükeres > gyükes > gyükés.

Baranya megyében Beremenden van még Gyükés nevű hely.

Fekvése

A pécsi vasútállomásról a 39-es helyi busszal juthatunk el Gyükésre.

Története

Boszniából katolikusok, azaz bosnyák-horvátok tömegesen a török kiűzése (1686) után jöttek jobbágyként, Radonay Mátyás Ignác püspök szorgalmazására, először egyházi birtokokra, később világiakra is, részben bosnyák ferencesek vezetésével. Pécsre is települtek, a város Gyükés dűlőjében bosnyák szőlőművelőknek építették a Szent Bertalan kápolnát. 1848-ban bosnyák iparosok vállalták a Budai városrész őrzését, és ki is verték onnan a szerb granicsárokat.

A városrész területén 2004. december 31-én zárták be a külfejtést. A rekultiváció 6 évig tartott.

Bertalan-kápolna

A Bertalan-hegyen álló kápolnát 1749-ben építették egy ott lakó remete kezdeményezésére. Felette van a Bertalan-szikla és a Bertalan-kilátó. Régen híres búcsújáró hely volt. A kápolnához sokan elzarándokoltak a közeli falvakból Bertalan napján. (A horvátok barolovo néven tartották számon ezt az ünnepet.) A Szent Bertalan templom egykor a mai Széchenyi téren lévő Belvárosi templom helyén állt. A török hódoltság idején ennek köveiből épült Gázi Kászim pasa dzsámija. A burgundiai Gros családból származó Brancioni Bertalan 1219-1251 között, tehát több, mint három évtizedig volt Pécs püspöke. Szent Bertalan szőlője lehetett az alapja annak, hogy Pécs keleti határrészében épült fel 1749-ben a Bertalan névre szentelt barokk kápolna.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 280. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei II. 1982. 320/96, 115
  3. ↑ Timár György: A szentistentisztelet Pécsett a középkorban (patrocinium, titulus ecclasiae) In: Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Font Márta (szerk.) Pécs, 2001. 70-71. p.
  4. ↑ Bálint II. 1977. 228-229. p.

Külső hivatkozások

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot