Ebben a cikkben a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút témáját és a modern társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút eredetétől jelenlegi fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút viták és viták tárgya volt, különböző véleményeket és ellentétes álláspontokat generált. Mély és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút szerepét különböző kontextusokban, igyekszünk megérteni a kultúrára, politikára, gazdaságra és a kortárs élet más területeire gyakorolt hatását. Történelmi jelentőségétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút érdekes és releváns téma volt és továbbra is az lesz a mai világban.
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. | |
GYSEV Flirt 2020-ban | |
Típus | Zártkörűen működő részvénytársaság |
Alapítva | 1872 |
Székhely | Sopron |
Vezetők | Kövesdi Szilárd elnök-vezérigazgató; Boda János GYSEV CARGO Zrt. vezérigazgató |
Alapító | Victor von Erlanger |
Iparág | Vasúti személyszállítás |
Forma | részvénytársaság |
Alkalmazottak száma | kb. 2000 fő |
Leányvállalatai | GYSEV Cargo Zrt. |
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. rövidítve GYSEV (kiejtése: „gyesev”), németül: Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, rövidítve Raaberbahn (2008 előtt: ROeEE), (magyar beceneve – a járművek színezése miatt – „Repcevasút”) Magyarországon és Ausztriában működő, 434,7 kilométeres pályahálózatot fenntartó és üzemeltető integrált vasúttársaság. Székhelye Sopronban, ausztriai központja Vulkapordányban található.
A társaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872. évi XXVII. törvény szentesített.
A részvénytársaság alakuló közgyűlését 1875. február 1-jén Budapesten tartották meg, melyen Viktor Erlanger báró nem vett részt. Az ő nevében testvére, Ludwig Erlanger, aki a bécsi Erlanger banknak volt a vezetője, jelent meg e közgyűlésen. Ő az alapító közgyűlést azzal nyitotta, hogy "az engedélyokirat által részére (és nem Viktor részére!) biztosított jogokat a létrehozandó részvénytársaságra ruházza át". Ezek után kijelenthetjük, hogy "a legkisebb Erlanger-fiúhoz, Viktorhoz, ugyanis a GYSEV engedélyokiratának nevére történő kiállításán kívül érdemben más nem fűződik".
Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után különös módon fennmaradó társaság részvényeinek tulajdonosi szerkezete 2009 óta: magyar állam 65,64%, osztrák állam 28,24%, és a Strabag SE 6,12%. A cégjogi szempontból különös vasúttársaság az I. világháború végén még önálló, a MÁV-tól független vasút volt, amelynek két országbeli működését és önállóságát a trianoni békeszerződés konzerválta.
1942. június 30-án bekövetkezett a GYSEV történetének legsúlyosabb balesete a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút vonalán. A Celldömölkről Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsija szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba. A baleset a szerelvény megfékezettségének hiánya miatt következett be, mivel a mellékkocsikat Celldömölkön nem kötötték be a főlégvezetékbe. A tragédiának 80 sérültje és négy halottja volt.
1973. november 15-én reggel szintén súlyos baleset történt, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Expressz. Ezzel egy időben Fertőboz vasútállomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.
1979. május 26-ával megszüntették a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk viszonylatát. A mai helyiérdekű vasút ötven kilométeres pályájából 13 kilométer Magyarországon, a többi Ausztriában található.
1987-ben elkészült a Győr–Sopron-vasútvonal villamosítása, amelynek keretében 1987. május 15-én 7 darab V43 320-326 pályaszámú mozdony érkezett a M41-es dízelmozdonyokért cserébe.
A GYSEV ma két országban hat jelentős vasútvonalat, valamint az Európai Gazdasági Térség területén érvényes engedélyével mindkét országban vasúti személyszállítást, továbbá Európa-szerte vasúti árufuvarozást végez. Egyik korábbi csatlakozó mellékvonala, az 1880-as évek szabályai szerint helyi érdekű vasútként létrehozott Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fhév) formailag önálló vasúttársaság, amelynek azonban a vasútüzemi kiszolgálását a GYSEV végzi el.
A vasútvonalak bővítése a Sopron–Szombathely-vasútvonal 2001-es MÁV-tól való átvételével kezdődött. A leromlott pálya villamosítása és sebességnövelő beruházások végrehajtása 2002-től kezdődtek el. A vasúttársaság területe 2006 decemberében tovább bővült a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonallal, amelyet a 2009 szeptemberétől indult 2011-ig tartó kivitelezéssel felújítottak és villamosítottak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése alapján 2011. október 1-jétől az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást vette át a GYSEV a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a jelenleg nem működő Körmend–Zalalövő-vasútvonalon, így a működési területe újabb 214 km vasútvonallal és a szombathelyi vasútállomással bővült. A hálózat jelentős bővítése révén immár Sopron állomást megelőzve Szombathely vasútállomása lett a legnagyobb pályaudvara a GYSEV-nek.
2013. december 6-án átadták a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon közlekedő Stadler FLIRT motorvonatokat, amelyek december 15-től álltak szolgálatba.
2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződött a vasúttársaság 32 millió euró értékben, amelyek 2016. szeptember 4-től már a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) szakaszon, majd decembertől a Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon teljesítenek szolgálatot.
2016 augusztusában jelentették be, hogy újabb 10 db FLIRT 3 típusú járművet vásárol 21,5 milliárd forintért. A tervek szerint az első járművet 2018 márciusában, míg a tizedik vonatot 2019 januárjáig szállítja le a gyártó.
2017. március 14-én jelentették be, hogy 5 db – két, kisegítő dízelmotorral is felszerelt, kétáramnemű Vectron AC, és három, háromáramnemű Vectron MS mozdonyt, és további 4 db opciós mozdonyt vásárol 12,5 milliárd forintért. Az első két járművet 2017 májusában, majd 3-at júliusban le is szállította gyártó. A vasúttársaság az opcióban jelzett 4 gépre is megrendelést adott.
2017. december 10-től újraindult a vasúti személyforgalom a Rajka és Oroszvár közötti határátmeneten. A vonatokat a GYSEV közlekedteti Hegyeshalom–Rajka–Oroszvár–Pozsonyligetfalu viszonylatban.
A GYSEV-nek jelentős szerepe van a Bécset Sopronon keresztül Győrrel és Budapesttel összekötő forgalomban, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylatban. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Zrt. vonalán, az Osztrák Szövetségi Vasutakkal együttműködve, 2007 decemberétől vasúti kapcsolatot létesítettek Stájerország és Nyugat-Magyarország, valamint Burgenland között. (Tagjai a Keleti Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), melynek székhelye Bécsben van.) 2009-ben a menetrendváltás után újabb vasútvonalakat zártak be Magyarországon. Akkor már felmerült a lehetősége, hogy a bezárandó vonalak közül a GYSEV néhányat átvenne a nyugati országrészben további üzemeltetés céljából.
2011 decemberétől a GYSEV zömében Vas megyében fekvő, összesen 214 kilométernyi vasútvonalat vett át a MÁV-tól, valamint a szombathelyi vasútállomást, történetében a legjelentősebb mértékben bővítve ezzel hálózatát. A MÁV más vonalain hasznosította az itt felszabaduló mozdonyokat, Bzmot motorvonatokat és személykocsikat.
A vasúttársaságnak 2010-ben összesen 5 millió 8 ezer utasa volt. 2011-ben megfordult az addigi trend: az év márciusától folyamatosan emelkedett az utasok száma: az előző év azonos időszakához képest augusztusra már csaknem 6, októberre pedig 7,5 százalékkal utaztak többen a GYSEV járatain. Az összesített adatok alapján év végére 245 ezerrel volt több utasa a vasúttársaságnak 2011-ben, mint 2010-ben. Legnagyobb mértékben, 16 százalékkal azon utasok száma emelkedett, akik teljes árú menetjegyet váltottak utazásukhoz. Az utasok tavaly csaknem 11 millióval több kilométert tettek meg a GYSEV vonalain, mint az előző évben. Nem változott jelentősen az utasok által megtett táv: ez 2010-ben és tavaly is 44 kilométer volt átlagosan. A vasúttársaság szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban a naponta munkába igyekvők közül választották jelentősen többen a vasúti közlekedést. Az adatokban az átvett vonalak utasforgalma nem szerepel.
A GYSEV az ÖBB-nél leselejtezett 5047 és 5147 sorozatú motorkocsikat vett át.
2012-ben egymilliárdos vasútbiztonsági fejlesztés eredményeként a 434,7 kilométeres, 304 db vasúti átjáróval bíró hálózaton öt helyen Győr-Moson-Sopron megyében és három Vas megyei átkelőben szerelnek fel csapórudas félsorompót, 23 helyen jobban látható és hosszabb élettartamú LED-izzókat építenek a fényjelzőkbe.
A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik. A projektet 2010. december 2-án nyújtották be, 2011. január 26-án pedig aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata folyik.
A GYSEV magyar vonalain 2011-ben összesen 3 millió 400 ezren utaztak, ez a szám 2014-ben 6,132 millió volt.
A Sopron-Szentgotthárd vasútfejlesztési projekt keretében 2012. szeptember 27-én elkészült Sopronban a Kőszegi utcai közúti aluljáró, majd 2012 október 18-án Szombathelyen a Csaba utcai közúti felüljáró. 2013. december 11-én átadták a Körmend vasútállomásán épült gyalogos felüljárót és a vonalon elkészült P+R parkolókat.
2015 év végére fejeződött be a Rajka–Hegyeshalom–Csorna–Porpác vasútvonal még hiányzó Mosonszolnok–Porpác szakaszának teljes villamosítása és a központi forgalomirányítás kiépítése, amelynek költsége 12 milliárd forint volt 13,7 milliárd forintból végezték el a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat rekonstrukcióját, amelynek része volt a villamosítás és néhány jelentősebb állomás részleges átépítése. A Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon elővárosi vasútvonal fejlesztését terveznek, ezen belül Kőszegen egy új intermodális csomópont épülhet ki a vonal meghosszabbításával és belvároshoz közeli (Kórház utca-Petőfi tér) új végállomás kialakításával. Itt megvalósuló beruházásban P+R, B+R parkoló, korszerű autóbusz-állomás is helyet kap.
2014 év elején 9 darab mozdony beszerzésére adtak ki felhívást. A cél, hogy négy két- és öt darab háromáramnemű mozdonyt vásároljanak. Előbbieknek a magyar, a német, az osztrák és a román, utóbbiaknak ezeken felül a cseh, a szlovén, a szlovák és a lengyel hálózatra is érvényes engedéllyel kell rendelkezniük.
2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződtek 32 millió euró értékben, amelyek 2016 decemberétől a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) és Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon fognak szolgálatot teljesíteni.
Szám | Vonal | Szakasz | Hossz (km) | Villamosítás | Kétvágányú | Üzemeltetés kezdete |
---|---|---|---|---|---|---|
8 | Győr–Sopron | teljes vonal | 85 | Igen | Nem | 1876 |
512 | Sopron–Ebenfurt | teljes vonal | 33 | 1879 |
Szám | Vonal | Szakasz | Hossz (km) | Villamosítás | Kétvágányú | Üzemeltetés kezdete |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | Budapest–Hegyeshalom–Rajka | Rajka–Hegyeshalom | 13 | Igen | Nem | 2011 |
8a | Fertőboz–Nagycenk (keskeny nyomtávú) | teljes vonal | 3,6 | Nem | Nem | 1970 (Fertőboz–Barátság), 1972 (Barátság–Kastély) |
9 | Fertőszentmiklós–Pomogy (FHÉV) | teljes vonal | 13 | Igen | Nem | 1897 |
Pomogy–Nezsider (FHÉV) | 37 | |||||
15 | Sopron–Szombathely | teljes vonal | 62 | Igen | Nem | 2001 |
16 | Hegyeshalom–Szombathely | teljes vonal | 111 | Igen | Nem | 2011 |
17 | Szombathely–Nagykanizsa | Szombathely–Zalaszentiván | 49 | Igen | Nem | 2011 |
18 | Szombathely–Kőszeg | teljes vonal | 17,3 | Nem | Nem | 2011 |
20 | Székesfehérvár–Szombathely | Porpác–Szombathely | 17 | Igen | Igen | 2011 |
21 | Szombathely–Szentgotthárd | teljes vonal | 54 | Igen | Nem | 2006 |
22 | Körmend–Zalalövő | teljes vonal | 22,8 | Nem | Nem | 2011 (csak a pálya átvétele, vasúti forgalom nincs) |
23. || [[Zalaegerszeg-Rédics a teljes vasútvonal 49 km 2023.10.10-től személy szállitást bonyolit a vonalon!
A 2020. decemberi állapot szerint:
MOZDONYOK/MOTORVONATOK:
Darabszám | Típus | Gyártás éve | Maximális sebesség | Pályaszám |
---|---|---|---|---|
5 | Siemens ES64U2V5 Taurus 470 sor. villanymozdony | 2002 | 230 km/h | 470 501-505 |
6 | Siemens Vectron AC 471 sor. villanymozdony | 2017 | 200 km/h | 471 001-006 |
3 | Siemens Vectron MS 471 sor. villanymozdony | 2017 | 200 km/h | 471 500-502 |
14 | Ganz-MÁVAG V43 sor. villanymozdony | 1970–1981 | 130 km/h | 430 320-335 |
15 | Ganz-MÁVAG M44 sor. dízelmozdony | 1957–1974 | 80 km/h | 448 301–315 |
2 | Ganz-MÁVAG M40 sor. dízelmozdony | 1968–1969 | 100 km/h | 408 401-402 |
1 | Ganz-Hunslet M42 sor. dízelmozdony | 1994 | 80 km/h | 428 001 |
7 | Jenbacher 247 sor. dízel motorkocsi | 1991–1995 | 120 km/h | 247 503-509, 5047 501-502 |
6 | Jenbacher 1446/2446 sor. dízel motorvonat | 1996 | 120 km/h | 1446 513-517, 5147 511 |
10 | Stadler FLIRT 415 sor. motorvonat | 2013-2015 | 160 km/h | 415 500-509 |
10 | Stadler FLIRT 435 sor. motorvonat | 2018-2019 | 160 km/h | 435 501-510 |
5 | Siemens Desiro ML motorvonat | 2015-2016 | 160 km/h | 4744 300-304 |
SZEMÉLYKOCSIK:
Darabszám | Típus | Gyártás éve/felújítás éve | Maximális sebesség | Pályaszám |
---|---|---|---|---|
3 | Rába / Dunakeszi 10-33 sor. (Ap) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1974/1995 | 140 km/h | 51 43 10-33 000-002 |
1 | Rába / Dunakeszi 10-36 sor. (Apee) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1975/1995 | 140 km/h | 51 55 10-36 300 |
3 | Rába / Dunakeszi 20-36 sor. (Bpee) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1974/1997 | 140 km/h | 51 55 20-36 300-302 |
9 | Rába / Dunakeszi 20-33 sor. (Bp) termes IC kocsi belföldi forgalomra | 1974/1995 | 140 km/h | 51 43 20-33 000-005, 100-103 |
18 | SGP 21-90 sor. (Bmz) fülkés IC kocsi belföldi és nemzetközi forgalomra | 1978-1980/2016 | 200 km/h | 61 55 21-90 001-018 |
8 | SGP 31-90 sor. (ABmz) fülkés IC kocsi belföldi és nemzetközi forgalomra | 1978-1980/2016 | 200 km/h | 61 55 31-90 001-008 |
Elem | Színkód | Szín |
---|---|---|
Oldal- és homlokfal | RAL 6010 (fűzöld) | |
Oldalsáv és homlokdísz, feliratok | RAL 1023 (közlekedési sárga) | |
Kocsiosztály-jel és kapaszkodó fogantyúk | RAL 1017 (sáfránysárga) | |
Tető | RAL 7043 (közlekedési szürke B) | |
Alváz (kivéve: 1047 és 5047 sor.) | RAL 9005 (mélyfekete) | |
Személykocsi lépcsőszegély | RAL 9010 (fehér) | |
Kereskedelmi cégjel és jelvény | RAL 5010 (enciánkék) | |
Feliratok zöld alapon | RAL 1023 (közlekedési sárga) | |
Feliratok sárga alapon (kivéve V43 új) | RAL 5010 (enciánkék) | |
Feliratok V43 (új) sárga alapon | RAL 6010 (fűzöld) | |
V43 alvázkeret | RAL 7038 (achátszürke) | |
1047 alváz és alvázkeret | RAL 7022 (umbraszürke) |
Kereskedelmi cégjel betűtípusa: Helvetica, dőlt.
Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
Utasok száma | 5 952 163 | 4 225 778 | 4 062 370 | 6 220 224 |
2019 | 2020 | 2021 | 2022 |