Győri Balett

Napjainkban a Győri Balett olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott a mai társadalomban. Megjelenése óta széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát és elmélkedést váltott ki különböző területeken. A Győri Balett jelentős hatással volt az emberek életére, befolyásolva döntéseiket, viselkedésüket és felfogásukat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Győri Balett hatását a mai társadalomra, valamint a jövőre nézve. Különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk elemezni a Győri Balett-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és objektív jövőképet nyújtsunk a ma oly fontos témáról.

 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Győri Balett
Markó Iván (balra), szemben az újonnan alakult Győri Balett tagjai 1979-ben: Greiner Éva, Krámer György, Demcsák Ottó, Németh István, Bombicz Barbara, Tárnoki Tamás, Szekeres Lajos, Horváth Gizella, Kiss János, Horváth Erika, Szigeti Gábor, Ócsag Anna
Markó Iván (balra), szemben az újonnan alakult Győri Balett tagjai 1979-ben: Greiner Éva, Krámer György, Demcsák Ottó, Németh István, Bombicz Barbara, Tárnoki Tamás, Szekeres Lajos, Horváth Gizella, Kiss János, Horváth Erika, Szigeti Gábor, Ócsag Anna
Információk
Eredet Magyarország
Alapítva1979
A Győri Balett weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Győri Balett 1979-ben alakult együttes. A Magyar Állami Balettintézet akkori végzős osztálya alapította a társulatot, első vezetőjük Markó Iván volt. A magyar táncművészetben, a hazai tánc történetében és Győr város kultúrtörténetében egyaránt mérföldkőnek bizonyult az együttes létrejötte és működése. A társulatnak a győri színház 1978-ban felavatott épülete ad helyet.

Története

A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Az indulásuk is legendás volt. Kilenc év alatt összekovácsolódtak az iskolapad, és a balettkorlát mellett. Az Állami Balettintézettől átvett diploma után, úgy döntöttek, hogy nem szélednek szét, hanem együtt építik a karrierjüket. Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott a Maurice Bejárt világhírű együttesének Brüsszelben. Győrbe jött, s az együttes vezetője lett.

Az alapító táncosok:

  • Kiss János,
  • Bombicz Barbara,
  • Tárnoki Tamás,
  • Dombrovszky Éva,
  • Krámer György,
  • Horváth Erika,
  • Demcsák Ottó,
  • Király Melinda,
  • Szabó Elemér,
  • Szigeti Gábor,
  • Greiner Éva,
  • Németh István,
  • Horváth Gizella,
  • Szekeres Lajos.

A közönség szeretetével és hűségével fizetett a művészi élményekért és nem fordult el a társulattól, amikor 1991-ben az együttes mélypontra került. Markó Iván váratlan távozása után a város vezetése is kitartott mellettük. Újjáépítették repertoárjukat, s az egyik alapító tag, Kiss János Liszt Ferenc-díjas igazgató vezetésével újabb megmérettetésre készültek és készülnek. A klasszikus és a modern táncműfajban is otthon vannak. Premierjeik társasági eseményszámba mennek.

A balett tagjai maguk is vállalkoznak koreográfiák készítésére. Wiliam Fomin: Embert virágzik a Föld, Demcsák Ottó: Hazug színek drogellenes kompozíciója, Bombicz Barbara: Párkák című víziója sikeres itthon és külföldön is.

Kiss János méltán büszke rá, hogy meg tudta nyerni külföldi koreográfusokat az együttmunkálkodásra. Libor Vaculik, a prágai Balett igazgatója készítette Az Operaház Fantomja librettóját és koreográfiáját Gaston Lerouxe regénye nyomán. Ez világpremier volt, hisz elsőnek vitték a romantikus szerelmi történetet balettszínpadra.Ugyancsak visszatérő sztárkoreográfus az amerikai Robert North. Fanfár című kompozícióját vitték színre. Az irodalmon kívül más társművészet is inspirálóan hatnak a társulatra. A Carmina Burana a német Günther Pick koreográfiájának 1995 színrevitele tisztelgés volt a zeneszerző Karl Orff születésének 100. évfordulójára.

A Győri Balett magas művészeti szinten megvalósított produkciói mellett iskolát is működtet. A balettképzés már az óvodában elkezdődik, s felvételivel kerülhetnek a Tánctagozatos Általános Iskolába. Sikeres felvételi vizsga után, a Győri Balett Tánc és Vizuális Művészeti Középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. A sikeres érettségi után a balettmester tanári szakot szintén Győrben a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett tagozatán szerezhetik meg a hallgatók. Az iskolában külföldi növendékek is tanulnak.

A társulatnak a győri színház 1978-ban felavatott új épülete ad helyet, amelynek díszítésére nemzetközi elismertségű művészek vállalkoztak, mint Victor Vasarely és Szász Endre.

Igazgatói

Jegyzetek

  1. ↑ „Boldog ember vagyok” (magyar nyelven). Győr Plusz, 2020. május 24. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  2. ↑ Velekei László lesz a Győri Balett új igazgatója (magyar nyelven). Győr Plusz, 2020. május 20. (Hozzáférés: 2020. május 26.)

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot