Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyepükaján hatását jelenlegi társadalmunkra. A Gyepükaján nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témának bizonyult, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. Az idők során a Gyepükaján kritikus szerepet játszott kultúránk fejlődésében, a másokhoz való viszonyunkban és a technológia fejlődésében. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Gyepükaján hogyan alakította a világról alkotott képünket, és jelenléte hogyan befolyásolja mai életünket. Ez a tanulmány lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Gyepükaján jelentőségét és hatókörét a mai világban.
Gyepükaján | |||
Az elpusztult Nagykeszi község Árpád-kori templomának romja Gyepükaján határában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Trejer Gabriella (független) | ||
Irányítószám | 8473 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 351 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 34,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″ | |||
Gyepükaján weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyepükaján község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.
A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokbóől következtethetően már a római korban lakott hely volt.
A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.
A falutól két kilométerre állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.
Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14–15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.
A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.
1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 323 | 322 | 313 | 340 | 344 | 351 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).