Gyurgyevó

Ebben a cikkben a Gyurgyevó lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Gyurgyevó emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, végtelen érzelmeket, véleményeket és vitákat ébresztve. A Gyurgyevó évszázadok óta döntő szerepet játszik különböző kultúrákban és társadalmakban, befolyásolva életünket, gondolkodásunkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben a Gyurgyevó számos aspektusát tárjuk fel, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától az idők folyamán bekövetkező fejlődéséig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.

Gyurgyevó (Giurgiu)
Gyurgyevó címere
Gyurgyevó címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyeGiurgiu
KözségközpontGiurgiu
PolgármesterLucian Iliescu
Irányítószám080011–080882
SIRUTA-kód100521
Népesség
Népesség54 551 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság17 (0%, 2021)
Népsűrűség1 162,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Terület46,94 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 54′, k. h. 25° 58′Koordináták: é. sz. 43° 54′, k. h. 25° 58′
Gyurgyevó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 61 353 fő (2011) +/-. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.

Azonos neve van a bácskai Sajkásgyörgye községnek.

Fekvése

Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.

Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze.

Története

Városháza

Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.

A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé volt.

Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz–török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.

Gyurgyevó a hadtörténeti ábrázolásokon elsősorban az átkelőhelye miatt maradt fenn. 1596-ban Theodore de Bry a Pannoniae Historia Chronologica c. munkájában Szinán basa csapatai számára Gyurgyevonál vert híd építését mutatta be metszeten.

Szinán nagyvezír átkel a Dunán Gyurgyevónál, 1595. október

Jegyzetek

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. ↑ , Hadi és más nevezetes történetek, 3. kötet, Bécs, 1790
  4. ↑ Aranka György Erdély-története (szerk. Biró Annamária), Kolozsvár, 2010, 27.
  5. ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  6. ↑ dka.oszk.hu Hídverés a Dunán. Theodor de Bry rézmetszete 1596-ból.

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot