A mai világban a Gyurok János a különböző területek és ágazatok számára rendkívül fontos és releváns témává vált. Hatása figyelemre méltó a társadalomban, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. Megjelenése óta a Gyurok János végtelen vitákat, vitákat és elemzéseket generált, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gyurok János-hez kapcsolódó különböző éleket és szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását, jelenlegi következményeit és kihívásait, valamint lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Megvizsgálja, hogy a Gyurok János hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat, valamint azt, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent a jövőre nézve.
Gyurok János | |
Született | 1960. június 25. (63 éves) Mohács |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | horvát |
Foglalkozása | szociológus, egyetemi oktató |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyurok János (Mohács, 1960. június 25.–) (horvátul: Ivo Đurok vagy Ivica Đurok) horvát nemzetiségű szociológus, egyetemi adjunktus. A pécsi horvát kisebbségi önkormányzat elnöke. Tudományos fokozata: Ph.D (politológia)
Munkásságának tárgya a volt Jugoszlávia, Dél-Amerika és Magyarország kisebbségei, menekültjei, őslakosai, amelyeket szociológiai szempontból vizsgál. Amatőr ornitológusként több ritka, Európán kívüli madárfaj kitenyésztése fűződik nevéhez.
A Pécsi Horizont (Pećuški Horizont) főszerkesztője volt