A Hársliget témája régóta foglalkoztatja, változatos dimenziói és leágazásai felkeltették az akadémikusokat, szakembereket és a téma szakértőit egyaránt. Történelmi eredetétől a modern alkalmazásokig a Hársliget folyamatosan releváns és rendkívül fontos kutatási területnek bizonyult számos kontextusban. Ahogy a társadalom fejlődik, a Hársliget iránti érdeklődés állandó marad, bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni és releváns maradni egy folyamatosan változó világban. Ebben a cikkben a Hársliget különböző aspektusait és a különböző területekre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy holisztikus képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.
Hársliget (Lipovci) | |
Hársliget látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Belatinc |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1411 |
Polgármester | Milan Kerman |
Irányítószám | 9231 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1030 fő (2020. jan. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 180 m |
Terület | 7,06 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 37′ 33″, k. h. 16° 13′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 33″, k. h. 16° 13′ 42″ | |
Hársliget weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársliget témájú médiaállományokat. |
Hársliget (korábban Lippahócz, szlovénül: Lipovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhez tartozik.
Muraszombattól 5 km-re délkeletre a Mura völgyében fekszik.
A település első írásos említése 1411-ből való "Poss. Lipoch" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Lypolch", 1481-ben "Lypowcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
Vályi András szerint "LIPAHÓCZ. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, határja jó, legelője kövér, fája nem sok van."
Fényes Elek szerint "Lippahócz, vindus-tót f., Zala vmegyében: 418 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva."
Az 1910. évi népszámlálás szerint 760, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1047 lakosa volt.
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kis neogótikus kápolnája a 20. század elején épült. Tornya a bejárat felett áll, sarkain két kisebb tornyocskával. Belatinc filiája.