Héjjasfalva
A Héjjasfalva-ről szóló cikkben a témához kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg. A Héjjasfalva jelentőségét jelenlegi világunkban mélyrehatóan elemezni fogjuk a keletkezésétől a mai vonatkozásaiig. Különböző nézőpontokkal fogunk foglalkozni, és olyan releváns adatokat mutatunk be, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy jobban megértse a Héjjasfalva jelentőségét társadalmunkban. Ezenkívül megvizsgálják a Héjjasfalva lehetséges jövőbeli hatásait, és megvitatják a probléma megoldására vonatkozó lehetséges megoldásokat vagy alternatív megközelítéseket. Ez a cikk teljes útmutatóként szolgál a Héjjasfalva és életünkre gyakorolt hatásának alapos megértéséhez.
| Héjjasfalva (Vânători) | |
.jpg) | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Héjjasfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547635 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 120263 |
| Népesség | |
| Népesség | 1905 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 386 (2011) |
| Népsűrűség | 17,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 111,73 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′ 28″, k. h. 24° 55′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 28″, k. h. 24° 55′ 21″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Héjjasfalva (románul Vânători, korábban Hașfalău; németül Teufelsdorf, szászul Delvelsderf) falu Romániában Maros megyében, Héjjasfalva község központja. Erked, Küküllősárd, Magyarfelek és Szederjes tartozik hozzá.
Fekvése
Segesvártól 11 km-re keletre, a Nagy-Küküllő bal partján fekszik.
Története
1329-ben Heesfolva néven említik először. Határában is zajlott 1849. július 31-én a segesvári csata, melyben a Bem tábornok vezette honvédsereg vereséget szenvedett az orosz túlerővel szemben. 1910-ben 1534, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1992-ben 1595 lakosából 649 román, 508 magyar, 438 cigány volt.
Látnivalók
- A faluban áll Bem apó segédtisztjének, Zeyk Domokosnak az emlékműve.
Híres emberek
- Itt született 1880. október 10-én Adorjáni Zoltán tanító, költő, népművelő, lapszerkesztő.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}