Hügieia

Ma a Hügieia olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Hügieia megjelenése óta különböző területeken vita, elemzés és feltárás tárgya. Legyen szó a politikáról, a tudományról, a szórakoztatásról vagy a populáris kultúráról, a Hügieia releváns, általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Az idő múlásával hatása és jelentősége megnőtt, végtelen véleményeket, kutatásokat és vitákat generálva, amelyek a jelenkori társadalomra gyakorolt ​​hatásának megértésére törekszenek. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Hügieia fontosságát és jelentését, feltárva különböző dimenzióit és szempontjait, amelyek mindenki számára érdekes témává teszik.

Hügieia
Gustav Klimt: Hügieia
Gustav Klimt: Hügieia
Vallásókori görög vallás
Nem
SzüleiEpioné
Aszklépiosz
Testvér
  • Makhaón
  • Akeszó
  • Iaszó
  • Aiglé
  • Panacea
  • Telesphorus
  • Podaleiriosz
A Wikimédia Commons tartalmaz Hügieia témájú médiaállományokat.

Hügieia (görögül Υγιεία, latinul: Hygieia) a görög mitológiában Aszklépiosz és Epioné leánya, az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője. Aszklépiosz kultuszának fontos alakja – amíg az orvos-félisten a gyógyítás megszemélyesítője, addig leánya, Hügieia a betegségek megelőzésének és a jó egészség megőrzésének megtestesítője. Testvérei: Panakeia a növényi eredetű orvosságok istennője, Iaszó a gyógyítás istennője, Ianiszkosz és Iatrosz gyógyító istenek, Makhaón (sebész) és Podaleiriosz (belgyógyász) híres orvosok voltak. Szent állata a kígyó.

Hügieia tisztelete az i. e. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét; illetve az i. e. 429 és 427 között pusztító athéni pestisjárvány után; Rómában i. e. 293-tól. Elsődleges szentélyei Epidauroszban, Korinthoszon és Kosz szigetén voltak.

Nevét Ariphrón lantos költő foglalta himnuszba az i. e. 4. században; alakját Szkopasz, Brüaxisz és Timotheosz szobrai őrzik.

Az ókori művészet szép fiatal lányként ábrázolja, aki egy teste köré tekeredő, vagy kezében tartott kígyót csészéből itat. A kígyó a megújuló életerő szimbóluma; a csészéből ivó kígyó a gyógyszerészet emblémája.

Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik.

Salus

Alakját a római mitológiában Salus néven tisztelték. A római Kuirinus dombon i. e. 302-ben épült Salus Publica Populi Romani („a római nép közegészségügyének istennője”) templomot az ő dicsőségére emelték. (Titus Livius: X, 1, 9)

Salus alakját kígyóval és csészével ábrázolták; ünnepét évente március 30-án tartották.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap