Habsburg Ágnes magyar királyné

Manapság a Habsburg Ágnes magyar királyné olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A társadalom különböző területein gyakorolt ​​befolyásával a Habsburg Ágnes magyar királyné egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, és visszatérő beszédtémává vált. A politikára, a kultúrára, a technológiára és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása alapján a Habsburg Ágnes magyar királyné kulcsfontosságú elemnek bizonyult abban, ahogyan az emberek látják a körülöttük lévő világot. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Habsburg Ágnes magyar királyné milyen alapvető szerepet játszik társadalmunkban, és megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során.

Habsburg Ágnes

Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1296. február 13. 1301. január 14.
ElődjePiast Fenenna
UtódjaPiast Viola
Horvátország királynéja
Uralkodási ideje
1296. február 13. 1301. január 14.
ElődjePiast Fenenna
UtódjaPiast Viola
Szlavónia királynéja
Uralkodási ideje
1296. február 13. 1301. január 14
ElődjePiast Fenenna
UtódjaPiast Viola
Életrajzi adatok
UralkodóházHabsburg
Született1281. május 18.
Bécs
Elhunyt1364. június 10. (83 évesen)
Königsfelden, Svájc
NyughelyeKönigsfelden, Svájc
ÉdesapjaI. Albert német király és osztrák herceg
ÉdesanyjaGörzi Erzsébet karintiai hercegnő és tiroli grófnő
HázastársaIII. András magyar király
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Ágnes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Habsburg Ágnes (németül: Agnes von Habsburg, horvátul: Agneza Habsburška; 1281. május 18.Königsfelden, Svájc, 1364. június 10.) német királyi és osztrák hercegnő, házassága révén magyar, horvát és szlavón királyné, III. András magyar király második felesége. A Habsburg-ház tagja.

Élete

Apja I. (Habsburg) Albert német király és osztrák herceg, anyja Görzi Erzsébet karintiai hercegnő és tiroli grófnő. A 15. életévébe lépő Ágnest 1296. február 13-án Bécsben az apja feleségül adta a Fenenna királyné halálával (1295) megözvegyült és fiúgyermeket nélkülöző III. András magyar királyhoz. III. Andrásnak az első házasságából volt egy Erzsébet (12921338) nevű lánya. Ágnes a házasságuk öt éve alatt nem esett teherbe, és férje halálakor, 1301. január 14-én is még csak 20 éves volt. Többé nem ment férjhez, majd a volt férje lányával, Erzsébettel elhagyta Magyarországot, és hazatért Bécsbe. 1308. május 1-jén Ágnes unokaöccse, Parricida János meggyilkolta a nagybátyját, Ágnes apját, I. (Habsburg) Albert német királyt. Ágnes királyné ezután visszatért Magyarországra, és Nezsideren tartotta udvarát. 1310-ben azonban a Habsburgok ősi földjén, Svájcban telepedett le. Az édesanyja, Görzi Erzsébet ugyanis klarissza kolostort alapított Königsfeldenben az elhunyt férje emlékére, és Ágnes itt talált új otthonra, a mostohalánya, Erzsébet pedig a szintén svájci tössi domonkos apácákhoz lépett be, akinek miután a Vencel magyar királlyal kötött eljegyzését 1305. október 5-én Prágában maga a vőlegény, Vencel felbontotta, és feleségül vette Viola tescheni hercegnőt, majd négy nappal később, 1305. október 9-én a magyar trónról is lemondott, a királynéi ambíciói így szertefoszlottak. Ágnes 1364. június 10-én halt meg Königsfeldenben, és ott is temették el.

Vele kapcsolatos

  • Sacerdos eystettensis Deo ac Thaumaturgae Virgini et Ordinis Sancti Benedicti abbatissae heidenheimensi Divae Walburgae devotus, seu... (Eystadtii, typis Francisci Strauss, 1722) Ennek része a 137-dik oldatól: Vita sanctae Walburgis. Auctore Philippo, XXXIX. episcopo eystettensi; rogatu Agnetis austriacae, Hungariae reginae conscripta

Jegyzetek

  1. A parricida latin kifejezés, és a jelentése: 'apagyilkos'.
  2. Rathsamhausen Fülöp (szül. kb. 1240, elh. 1322)
  3. Rathsamhausen Fülöp eichstätti püspök volt 1306-tól 1322-ig.

Irodalom

  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Herzoge und Erzherzoge von Oesterreich aus habsburgischem Geschlecht von Albrecht I. bis auf Maximilian I., Tafel 16., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, Nagy-Becskerek, 1892.
  • Ellen Widder: Überlegungen zur politischen Wirksamkeit von Frauen im 14. Jahrhundert. Margarete Maultasch und Agnes von Ungarn als Erbtöchter, Ehefrauen und Witwen, in: 1363-2013. 650 Jahre Tirol mit Österreich, hg. v. Christoph Haidacher und Mark Mersiowsky, Innsbruck 2015 (Veröffentlichungen des Tiroler Landesarchivs 20), S. 91-134.

További információk

Előző:
Fenenna kujáviai hercegnő
Magyarország királynéja
1296–1301
Az Árpádok címere
Következő:
Viola tescheni hercegnő
Előző:
Fenenna kujáviai hercegnő
Horvátország királynéja
1296–1301
Következő:
Viola tescheni hercegnő