A mai világban a Hadikommunizmus továbbra is a bolygó különböző részein élő sok ember számára nagyon fontos és érdekes téma. A Hadikommunizmus körüli viták egyre fontosabbá váltak különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat. Ez a cikk a Hadikommunizmus legrelevánsabb aspektusaiba kíván elmélyülni, elemezve hatását, időbeli alakulását, valamint a jelenkori társadalomban való jelenlétéből fakadó lehetséges jövőbeli következményeket.
Kommunizmus |
---|
Nevezetes kommunisták
|
Mai szocialista államok
|
A hadikommunizmus vagy háborús kommunizmus (oroszul: Военный коммунизм) egy politikai-gazdasági rendszer volt Oroszországban az oroszországi polgárháború alatt, 1918-tól 1921-ig. A szovjet történetírás alapján az irányelvet a bolsevikok alapították azzal a céllal, hogy a városok és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg fegyvert és élelmet megfelelően kapjon. A folyamatos háború által ellehetetlenített gazdasági szerkezet miatt kellett a hadikommunizmust felállítani. A hadikommunizmus 1918 júniusában kezdődött el, és a Vesenka, a Legfelsőbb Gazdasági Tanács törölte el. 1921. március 21-éig tartott, az új gazdaságpolitika kezdéséig.
Mivel a bolsevik kormány ezeket a polgárháború idején hozta be, közel nem voltak olyan szervezettek, mint ahogy fel voltak tüntetve. Oroszországban akadtak olyan nagy területek, ahova nem ért el a bolsevikok uralma, és a kezdetleges telefonhálózat, illetve kommunikációlehetőség hiányában még a bolsevikokhoz hű régióknak is maguknak kellett dönteniük, a moszkvai központi vezetéssel való kapcsolat hiányában.
A bolsevikok célja a hadikommunizmus behozatalával vita tárgya. Vlagyimir Iljics Lenin szerint a hadikommunizmus célja a háború megnyerése volt, erről ezt nyilatkozta: „a fölösleg elkobzása a parasztságtól egy szükségszerű teher volt a háborús időkben”. Más bolsevikok, mint Leonyid Boriszovics Kraszin, Nyikolaj Ivanovics Buharin vagy Jurij Alekszandrovics Larin szerint a hadikommunizmus a szocializmus felé tett első lépésként is értelmezhető. Mások, például Paul Craig Roberts vagy Sheldon R. Richman szerint a hadikommunizmus egy próbálkozás volt a magántulajdonok, piaci árfolyam és az árucikkek gyártásának eltörlésére, majd így a kommunista gazdaság bevezetésére.
A hadikommunizmus javarészt sikeres volt katonai szempontból, mivel fő célja a Vörös Hadsereg ellátása volt, a Fehérek Hadserege ellen.
A városokban és a vidékeken élő lakosság megszenvedte a hadikommunizmus időszakát. A parasztok megtagadták az élelem termelésében való együttműködést. Lázongások törtek ki az ország területén, ilyen volt például a tambovi lázadás.
Oroszországban egy feketepiac jött létre az üzérkedés elleni törvények ellenére. Az orosz rubel vesztett értékéből, és cserekereskedelem jött létre. 1921-re a nehézipar termelésre 20%-kal visszaesett 1913-hoz képest. A bérek 90%-át javakban, és nem pénzben fizették a munkások számára. A mozdonyok 70%-a javításra szorult. Az élelem kevés volt, a hétévnyi háború és szárazság éhínséget hozott magával, 3 és 10 millió között szedve halálos áldozatait.
Ez a szócikk részben vagy egészben a War communism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.