Hadikommunizmus

A mai világban a Hadikommunizmus továbbra is a bolygó különböző részein élő sok ember számára nagyon fontos és érdekes téma. A Hadikommunizmus körüli viták egyre fontosabbá váltak különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat. Ez a cikk a Hadikommunizmus legrelevánsabb aspektusaiba kíván elmélyülni, elemezve hatását, időbeli alakulását, valamint a jelenkori társadalomban való jelenlétéből fakadó lehetséges jövőbeli következményeket.

A hadikommunizmus vagy háborús kommunizmus (oroszul: Военный коммунизм) egy politikai-gazdasági rendszer volt Oroszországban az oroszországi polgárháború alatt, 1918-tól 1921-ig. A szovjet történetírás alapján az irányelvet a bolsevikok alapították azzal a céllal, hogy a városok és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg fegyvert és élelmet megfelelően kapjon. A folyamatos háború által ellehetetlenített gazdasági szerkezet miatt kellett a hadikommunizmust felállítani. A hadikommunizmus 1918 júniusában kezdődött el, és a Vesenka, a Legfelsőbb Gazdasági Tanács törölte el. 1921. március 21-éig tartott, az új gazdaságpolitika kezdéséig.

Rendelkezések

  1. A nagyobb gyárak államosítása, és egy szigorúbb menedzsment alá helyezése
  2. A külkereskedelem állami irányítás alá helyezése, a magánimport és -export betiltása
  3. Szigorú fegyelem a munkások számára, a sztrájkok visszautasítása, erőszakos leverése
  4. Kötelező önkéntesmunka bevezetése a nem dolgozó osztályoknak; tulajdonképpen fizetés nélküli kényszermunka elrendelése
  5. Prodrazvjorsztka: a mezőgazdasági többlet összegyűjtése a parasztoktól, és annak városi szétosztása; fizetés nélküli kényszerbegyűjtés, tulajdonképpen rekvirálás
  6. Magánvállalkozások illegálissá tétele, betiltása
  7. Az élelmiszerek és más árucikkek jegyre adása és központosított szétosztása városokban
  8. A vasutak állam általi katonai stílusú vezérlése

Mivel a bolsevik kormány ezeket a polgárháború idején hozta be, közel nem voltak olyan szervezettek, mint ahogy fel voltak tüntetve. Oroszországban akadtak olyan nagy területek, ahova nem ért el a bolsevikok uralma, és a kezdetleges telefonhálózat, illetve kommunikációlehetőség hiányában még a bolsevikokhoz hű régióknak is maguknak kellett dönteniük, a moszkvai központi vezetéssel való kapcsolat hiányában.

Célok

A bolsevikok célja a hadikommunizmus behozatalával vita tárgya. Vlagyimir Iljics Lenin szerint a hadikommunizmus célja a háború megnyerése volt, erről ezt nyilatkozta: „a fölösleg elkobzása a parasztságtól egy szükségszerű teher volt a háborús időkben”. Más bolsevikok, mint Leonyid Boriszovics Kraszin, Nyikolaj Ivanovics Buharin vagy Jurij Alekszandrovics Larin szerint a hadikommunizmus a szocializmus felé tett első lépésként is értelmezhető. Mások, például Paul Craig Roberts vagy Sheldon R. Richman szerint a hadikommunizmus egy próbálkozás volt a magántulajdonok, piaci árfolyam és az árucikkek gyártásának eltörlésére, majd így a kommunista gazdaság bevezetésére.

Következmények, eredmények

Katonai

A hadikommunizmus javarészt sikeres volt katonai szempontból, mivel fő célja a Vörös Hadsereg ellátása volt, a Fehérek Hadserege ellen.

Szociális

A városokban és a vidékeken élő lakosság megszenvedte a hadikommunizmus időszakát. A parasztok megtagadták az élelem termelésében való együttműködést. Lázongások törtek ki az ország területén, ilyen volt például a tambovi lázadás.

Gazdasági

Oroszországban egy feketepiac jött létre az üzérkedés elleni törvények ellenére. Az orosz rubel vesztett értékéből, és cserekereskedelem jött létre. 1921-re a nehézipar termelésre 20%-kal visszaesett 1913-hoz képest. A bérek 90%-át javakban, és nem pénzben fizették a munkások számára. A mozdonyok 70%-a javításra szorult. Az élelem kevés volt, a hétévnyi háború és szárazság éhínséget hozott magával, 3 és 10 millió között szedve halálos áldozatait.

Források

  1. Werth (1995)
  2. Lenin, V.I., Collected Works, volume 32, 1965. Moscow: Progress Publishers. 187. o.
  3. Szamuely László (1974), A szocialista gazdaság első modelljei, Budapest, 45-61. o.
  4. Roberts, Paul Craig. 1990 (1971). Alienation and the Soviet Economy: The Collapse of the Socialist Era, Independent Studies in Political Economy. Oakland, Ca.: The Independent Institute.
  5. Sheldon L. Richman, "War Communism to NEP: The Road From Serfdom" Journal of Libertarian Studies, 1981 tele, 5(1), 89-97. o.
  6. Angol nyelven: R. W. Davies; Mark Harrison; S. G. Wheatcroft (9 December 1993). The Economic Transformation of the Soviet Union, 1913-1945. Cambridge University Press. 6. o., ISBN 978-0-521-45770-5.
  7. A legtöbb halálos áldozat a 20. században, hozzáférés: 2014. 05. 22.

Források

  • Francia nyelven: Nicolas Werth, Histoire de l'Union Soviétique de Lénine à Staline, 1995
  • Angol nyelven: Lenin, V.I., Collected Works, 32. kiadás, 1965, Moszkva: Progress Publishers.
  • Angol nyelven: Roberts, Paul Craig. 1990 (1971). Alienation and the Soviet Economy: The Collapse of the Socialist Era, Independent Studies in Political Economy. Oakland, Ca.: The Independent Institute.
  • Angol nyelven: Sheldon L. Richman, "War Communism to NEP: The Road From Serfdom" Journal of Libertarian Studies, 1981 tele, 5(1),
  • Szamuely László (1974): A szocialista gazdaság első modelljei, Budapest

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a War communism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.