Hantik
A mai világban a Hantik egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a kulturális szférára gyakorolt hatása miatt, a Hantik állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A Hantik eredetétől napjaink fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hantik jelentőségét, és elemezzük hatását különböző összefüggésekben. A Hantik a keletkezésétől az idők során bekövetkezett átalakulásáig továbbra is érdeklődésre számot tartó és releváns téma, amely felkeltette a kutatók, akadémikusok és rajongók kíváncsiságát.
| Hantik | |
 | |
| Hanti család az Ob folyó menti Tegi faluból | |
| Teljes lélekszám | |
| 30 900 | |
| Nyelvek | |
| Hanti | |
| Vallások | |
| Sámánizmus, Orosz ortodox vallás | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hantik témájú médiaállományokat. |
.svg)
A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok), Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján. A „hanti” szó a saját nyelvükön embert jelent.
A hantik – a manysik (régiesen: vogulok) mellett – a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, mely a XIX. század óta bizonyított tény. A magyar nyelv és a hanti nyelv közeli rokonságát a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyította be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A két nyelv közeli rokonságát bizonyítják a két nyelv közötti nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a hanti nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.
Történelmük
A hantik ősei egyes feltételezések szerint a bronzkori andronovói kultúrához tartoztak, akik az uráli sztyeppevidék déli részéről érkeztek meg időszámításunk szerint 500 körül mai lakóterületükre. Valószínűleg részei voltak az orosz forrásokban a 11. századtól jugrákként említett népcsoportnak.
A hanti hercegségek egy része a Szibériai kánsághoz tartozott 1440-től 1570-ig. Szibéria orosz meghódítása után a hantikat erőszakkal áttérítették a kereszténységre, de korábbi kultúrájuk számos elemét megőrizték. A Szovjetunió idején egyike voltak a kevés szibériai kisebbségnek, amelyeknek autonóm területe volt (Hanti- és Manysiföld), később azonban a kolhozosítás keretében sok főnöküket és sámánjukat megölték vagy elüldözték. A hantik egy része a kazimi lázadással próbált ellenállni, de azt a Vörös Hadsereg leverte és súlyosan megtorolta; a hagyományos hanti rítusok gyakorlóit bebörtönözték. A kulturális elnyomás a 80-as évekig, a glasznoszty kezdetéig tartott.
Gazdaságuk
A hantik hagyományosan halászatból, vadászatból és rénszarvastenyésztésből élnek. Legfontosabb termékeik is ezen foglalkozásokhoz köthetőek.
Vallás
A hantik többsége manapság az orosz ortodox egyház tanításait követi, mely kiegészül bizonyos esetekben a sámánizmussal és a reinkarnáció tanaival. A hagyományos hanti vallás a természetimádás, a természetközeliség vallása volt.
A vadász életmóddal kapcsolatos az úgy nevezett medveünnep, amelyet egy-egy elejtett medve esetén tartottak meg. Ezen vallási rítus az elejtett állat nemétől függően akár 5-6 napig is eltarthatott, melynek során számos rituálé közt mintegy 300 dalból szőtt, különféle hagyományos rítusokkal tarkított vallási ceremóniát tartottak. Ezen dalok fontos részét képezték e kultúrának. Ilyen fontosabb dalok például a
- Nukh Kiltatty Ar (Az ébredés dala)
- Ily Vukhalty Ar (Az eljöttél hozzák az égből dal), amely egy történet Torunról, aki az ég istene. Torun fia elküldetett a Földre, hogy uralkodjon az emberek felett, ám elfelejtette apja tanácsait és elveszítette halhatatlanságát, bestiává változott (medve) majd a vadászok megölték őt.
- Il Veltatty Ar (Az Altató)
A varjú kultúra a tavaszhoz köthető ünnepkör, melynek ünnepnapja áprilisra, manapság április 7-ére esik, mely egyben a kinyilatkoztatás napja is.
Nyelvük
A hantik nyelve az uráli nyelvcsalád ugor ágához tartozik. A hanti nyelvben tíz dialektus van, köztük északi, déli és keleti alcsoportok. A hanti nyelv szorosan kapcsolódik a manysi nyelvhez és a magyar nyelvhez.
Jegyzetek
- ↑ Orosz Statisztikai Hivatal honlapja a 2002-es népszámlálásról. . (Hozzáférés: 2013. november 17.)
- ↑ Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz (magyar nyelven). elte.hu, 2024. április 12.
- ↑ Vépy Enikő és Gugán Katalin: A manysik. . (Hozzáférés: 2012. április 19.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Khanty people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
