Hegedűs D. Géza

A Hegedűs D. Géza cikkében egy lenyűgöző témát fogunk megvizsgálni, amely az évek során sok ember érdeklődését felkeltette. Ez a cikk az eredetétől a mai relevanciájáig részletes és áttekintő áttekintést nyújt a Hegedűs D. Géza-ről. Mély és éleslátó elemzéssel belemerülünk a Hegedűs D. Géza legérdekesebb és legjelentősebb dimenzióiba, feltárva a társadalom és a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Történelmi információk, aktuális adatok és releváns megfontolások kombinációjával ez a cikk új megvilágításba helyezi a Hegedűs D. Géza-et, és új perspektívát nyújt annak fontosságáról és relevanciájáról a modern világban.

Hegedűs D. Géza
A Ganz Műszer Művek rendezvényén, valamikor az 1970-1980-as években
A Ganz Műszer Művek rendezvényén, valamikor az 1970-1980-as években
SzületettHegedűs Géza
1953. május 7. (70 éves)
Ibrány
Állampolgárságamagyar
GyermekeiHegedűs Barbara (1986)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1972–
Híres szerepei Barrabás, a gengszter és a Révész
A padlás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs D. Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegedűs D. Géza (eredetileg Hegedűs Géza, Ibrány, 1953. május 7. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektorhelyettese, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, továbbá a Magyar Színházi Társaság elnökségének és a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Vígszínház egykori MSZMP-titkára.

Egyik leánya, Barbara szintén a színművészi pályán van.

Művészneve

Eredeti neve, a Hegedűs Géza helyett Hegedüs Géza író iránti tiszteletből, a névegyezés miatt használja pályafutása kezdetétől a Hegedűs D. Géza művésznevet.

Életpályája

Édesapja – aki nagy színházkedvelő volt – Ibrányban volt pedagógus, amatőr színházszervező és később a művelődési ház igazgatója. Az akkor még falu moziját nagyapja építette a házuk mögött, mely államosítása után ő maradhatott a mozigépész. Így Hegedűs D. Géza már fiatalon számos filmet látott, ismerte a vászonról és a – család által járatott – Film Színház Muzsika című újságból a színészeket, illetve az iskola könyvtárában is sokat olvasott. Középiskolába Debrecenbe járt, építészeti technikumba, de a műszaki természetű szakmákhoz semmi köze nem volt. Csak az irodalomórán érezte jól magát, ezért fokozatosan a színház és a mozi lett a menedéke.

2019-ben egy felolvasáson a Nádor Teremben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)

Kibontakozásában sokat segítettek tanárai, rendezői, az emblematikus, nagy elődök (Soós Imre, Szirtes Ádám, Horváth Teri és Törőcsik Mari), Horvai István és Kapás Dezső pedig iskolateremtő színészpedagógusai voltak. 1975-ben szerezte meg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán az oklevelet, de már harmadév végén Várkonyi Zoltán hívására a Vígszínházhoz szerződött, ahol akkor már fél éve gyakornokoskodott és melynek azóta is tagja. Először a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musicalbe ugrott be Bill szerepébe, de a Harmincéves vagyok című musicallel debütált. Pályafutása során Fejes Endre, Déry Tibor, Spiró György, Marton László és az egész Vígszínház „Európa-szigete” is nagy hatással volt rá.

Játszott többek között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Szputnyik Hajózási Társaság – Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet – Laborral, a Fügével (Függetlenek Egymásért) és a Szakkör nevű alkalmi formációval. Harmincévesen megtorpant, hajszál híján gyerekorvosnak ment (még épp belefért az orvoskaron a felvételi korhatárba), de váratlanul jött egy felkérés a Radnóti Színpadról, Görgey Gábor Ünnepi ügyelet című kamaradarabjának főszerepére, így a pályán maradt.

Első rendezése az 1987-­es Kőműves Kelemen előadás volt. Tordy Géza, a Pesti Színház akkori művészeti vezetője kereste meg a feladattal, mely igen jelentős volt az életében, innen indult a rendezői pályafutása.

1987 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1990 és 1993 között elvégezte a színházrendezői kiegészítő szakot is, továbbá 2000-ben DLA fokozatot szerzett. Doktori disszertációjának címe „Tagadópróba”, amelyet Várkonyi Zoltánról, az iránta érzett tiszteletből írt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, megbízott rektorhelyettes volt a Színházi Főtanszakon, valamint tanszékvezető a Színész Tanszéken, a színész szakon osztályvezető tanár.

Mozgalmas időszak volt az életében, amikor az 1970-es, 80-as évek fordulóján szerepelt egy olasz–magyar koprodukciós, a Boccaccio Magyarországon, avagy a zsarnok szíve című Jancsó-filmben, melynek Velencében részt vehetett a bemutatóján, miközben az 1982-ben készült Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozatot forgatta Szinetár Miklós rendezésében, aminek kapcsán bejárhatta Európát, de párhuzamosan Budapesten, a színházban is játszott. Számos filmszerepben látható és hallható.

2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja, 2005-től elnöke. Itt az egyesület által az alapításkor felvállalt színházi szolidaritás – az idős és rászoruló színészekre való odafigyelés – mellett a fiatal pályakezdők támogatásának, a MASZK ösztöndíjrendszer kezdeményezője is. 2006-tól a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja. 2007-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatába. 2011 novemberében az Előadó-művészeti Tanács (EMT) helyett, az előadó-művészeti bizottságok mellett megalakult szakmai fórum, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) testületébe – a többi taggal egyetemben – intézmények, szakmai érdekvédelmi szervezetek delegálták (megbízatásának időtartama 4, legfeljebb 8 év).

Nős, két lánya van. Egyikük, Barbara, aki 1986. október 6-án született, szintén színész.

Színházi rendezései

Színház

Színházi szerepei

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Hangjátékok

  • Csehov: A csinovnyik halála (1977)
  • Fekete István: A Koppányi aga testamentuma (1978)
  • Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
  • Őrsi Ferenc: Legenda a kapitányról (1978)
  • Zola, Emile: Mouret abbé vétke (1978)
  • Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
  • Merle, Robert: A sziget (1979)
  • Voltaire: A vadember (1979)
  • Galgóczi Erzsébet: Közel a kés (1980)
  • Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
  • Thackeray, William Makepeace: A rózsa és a gyűrű (1981)
  • Radoev, Ivan: Az emberevő (1982)
  • Schwajda György: A Szent család (1982)
  • Smuul, Juhan: A zugkapitány (1982)
  • Szabó Lőrinc: A szökevény (1982)
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Lázár Ervin: Lenn a kútban (1983)
  • Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
  • Anderson, Edith: Martin Luther King élete és halála (1984)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • A szegényember öröme - irodalmi kompozíció (1985)
  • Vízparti történet (1985) – Hszi-men Csing
  • Hernádi Gyula: Gólem (1986)
  • Kormos István: N.N. utolsó bolyongása (1986)
  • Mikszáth Kálmán: Krúdy Kálmán csínytevései (1987)
  • Illyés Gyula: Kiegyezés (1988)
  • Márton László: Az istennő fia (1988)
  • Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
  • France, Anatole: Az istenek szomjaznak (1989)
  • Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
  • Tükörképünk 37 darabban – Téli rege (1989)
  • Kós Károly: Budai Nagy Antal (1991)
  • Jókai Mór: A hulla férje (1992)
  • Pap Károly: A Szent színpad (1992)
  • Ágh István: Eljárulás István királyhoz (1994)
  • Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
  • Szerelmi történet-féle (1994)
  • Spiró György: Vak Béla király (1995)
  • Yeats: Csontok álmodása (1995) – (rendező)
  • Tandori Dezső: Vér és virághab (1995)
  • Csukás István: Tükörbohócok (1997) – (rendező)
  • Bárdos Pál: A goromba tábornok esete (1999)
  • Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999) (rendező)
  • Gion Nándor: Ez a nap a miénk (2000)
  • Papp Zoltán: Verziók, avagy a honvéd halála (2000)
  • Egressy Zoltán: Vesztett éden (2001) (rendező)
  • Fehér Béla: Fültől fülig (2006)
  • Salamon András: Az utolsó perc (2007)
  • Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
  • Benedek Szabolcs: A tárogató (2011)
  • Időfutár (2012)
  • Janicsek Péter és Toepler Zoltán: Mínusz egy (2012)
  • Kondor Vilmos: Budapest noir (2013)
  • Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (2014)
  • Harmsz, Danyiil: Optikai csalódás (2015)/közreműködő
  • Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek (2017)
  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (2017)
  • Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (2019)

CD-k és hangoskönyvek

  • Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós válogatott versei
  • Ady Endre versei
  • Az vagy nekem...
  • Barbárok – Móricz Zsigmond novellái
  • Csáth Géza: A varázsló kertje – Csáth Géza novellái
  • Lélektől lélekig – Juhász Gyula és Tóth Árpád válogatott versei
  • Polcz Alaine – Bitó László: Az utolsó mérföld
  • Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy – Vörösmarty Mihály válogatott romantikus költeményei

Díjai, elismerései

Megjegyzések


Jegyzetek

  1. ↑ 3880, https://port.hu/jump/person-3880, 2020. július 7.
  2. ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 396.
  3. ↑ Szokolay Zoltán. „Vigyázat, omlás- és rablásveszély!” (magyar nyelven). Békés Megyei Népújság, 1989. november 29., szerda 44 (283), 4. o. (Hozzáférés: 2017. június 16.)  
  4. ↑ MSZMP Budapesti pártértekezletei, 1957–1989 (magyar nyelven). Budapest: Budapest Főváros Levéltára (1990). Hozzáférés ideje: 2017. június 16. 
  5. ↑ Kerényi Imre: Médiaegyensúly 2011 - Tóta W. Árpád és a rikácsolás. www.demokrata.hu (2011. március 2.) (Hozzáférés: 2014. január 16.) arch
  6. ↑ Radnóti Zsuzsa: Hegedűs D. Géza 60 éves! vigszinhaz.hu (2013. május 7.) (Hozzáférés: 2014. január 16.) arch
  7. ↑ a b Camus a padláson Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Egyenlítő folyóirat 10. évfolyam 3. szám - 2012.
  8. ↑ Hegedűs D. Géza doktori dolgozata Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, filmacademy.hu
  9. ↑ NAVA Nyolc új taggal bővült a Halhatatlanok Társulata – 2007. október 26.
  10. ↑ 97. ülésnap (2011.06.08.), 228-230. felszólalás (J/7436), parlament.hu
  11. ↑ Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület honlapja: Előadóművészi jogok II. Fejezet Az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos jogkörök Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2011. augusztus 25.
  12. ↑ a b Hegedűs D. Géza megmutatja feleségét Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, rtlklub.hu, Reggeli – 2011. október 24.
  13. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=XBu_jnra0jU
  14. ↑ 2015. szept. 6. Vasárnap Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, radio.hu/rtv
  15. ↑ Ibrány Díszpolgára Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, boon.hu - 2006. augusztus 22.
  16. ↑ vigszinhaz.hu Vígszínházi díjazottak Archiválva 2014. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. június 16.
  17. ↑ Hegedűs D. Gézáé a Gábor Miklós-díj Archiválva 2015. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.hu/MTI - 2014. április 8.
  18. ↑ Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu

Források

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot