Henisfalva

Ebben a cikkben a Henisfalva által a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásokkal foglalkozunk. A Henisfalva megjelenése óta felkeltette a kutatók, az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, a különböző területeken való relevanciája miatt. A Henisfalva kultúrára, gazdaságra, technológiára és politikára gyakorolt ​​hatását vizsgálják többek között azzal a céllal, hogy megértsék a jelenlegi világ alakításában betöltött szerepét. Ezenkívül elemezni fogják, hogy a Henisfalva hogyan változtatta meg az emberek egymás közötti interakcióját és működését a környezetükben. Ezzel a cikkel átfogó képet kívánunk nyújtani a Henisfalva-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy szélesebb és világosabb perspektívát kapjon a hatásáról és jelentőségéről.

Henisfalva (Hemuševec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségPerlak
Jogállásfalu
Alapítás éve1266
PolgármesterDragutin Glavina
Irányítószám40325
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség224 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 16° 40′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 16° 40′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Henisfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Henisfalva (horvátul: Hemuševec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 19 km-re keletre, Perlaktól 4 km-re északkeletre fekszik.

Története

A települést 1266-ban említik először. Nevét Henis első birtokosáról kapta. 1478-ban "Henischowecz" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " HEMISOVETZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Althán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és meg lehetősek."

1910-ben 378, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 281 volt.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.