Napjainkban a Himod nagyon fontos témává vált társadalmunkban. Megalakulása óta a Himod felkeltette a szakértők, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmét, folyamatos és gazdagító vitát generálva. Az évek során a Himod jelentős változásokon ment keresztül, fejlődött, és alkalmazkodott a technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéshez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Himod különböző területekre gyakorolt hatását, feltárva hozzájárulásait, kihívásait és jövőbeli perspektíváit. Hogyan befolyásolta a Himod mindennapi életünket? Milyen következményei vannak a Himod-nek a jelenlegi környezetben? Csatlakozzon hozzánk ebben a felfedezésben, és fedezzük fel együtt a Himod fontosságát és relevanciáját a mai világban.
Himod | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Kapuvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lukácsi Attila (független) | ||
Irányítószám | 9362 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 620 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 26,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 17° 00′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 17° 00′ 22″ | |||
Himod weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Himod témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Himod község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.
A Rábaköz déli részén, a Répce-síkság határán, sík területen fekszik, Kapuvártól 12 kilométerre délre. Területe nagyrészt a Rába észak felé lejtő, megsüllyedt, jelenkori folyóvízi üledékkel borított hordalékkúp-lejtője.
Központján annak főutcájaként az a 8613-as út halad végig, amely Kapuvár déli határszélén, a Celldömölkre vezető 8611-es út és az M85-ös autóút csomópontjától indul Cirák irányába, ez tehát a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Elérhető ugyanezen az úton déli irányból is, valamint a 8611-es út kisfaludi szakasza felől is. Vasútvonal nem érinti.
A faluról 1408-ból származik az első írásos emlék: nevét „Hymod" alakban említették.
Az 1535-ben öntött egyik harang felirata is arra buzdítja illetve buzdította a himodiakat, hogy szeressék és tiszteljék egymást és az Istent. „Uradnak, Istenednek add meg a tiszteletet, s akkor jöhet ítéletének órája" - ez olvasható a harangon.
1593-ban az állandó árvízveszély miatt voltak kénytelenek a Répce partjáról a jelenlegi, biztonságosabb helyre költözni.
Az egyházközség 1765-ben Csapodból vált ki és lett önállóvá, amikor már kő templommal rendelkezett a település, A himodi templom a 18. század végén, késő barokk stílusban épült, amelyet Kisboldogasszony tisztelete övez, s 1878-ban bővítettek és újítottak fel.
A ’48-as szabadságharcban öten, a két világháborúban 118-an vesztették életüket.
Jász László plébános - elemezve a jelenlegi címer elemeit - kiemelte, hogy a címerpajzs felső mezejében látható piros szívből kinövő piros rózsák a himodiak példaértékű összetartó erejét, heroikus küzdelmét jelképezi, amire a kedvezőtlen talajviszonyok miatt nélkülözhetetlenül szükségük volt, hogy talpon tudjanak maradni. A szívből kinövő virág az életfa egyik megnyilvánulási formája, az életfa az élet folytonosságának jelképe, amely a település életképességét szimbolizálja. A címerpajzsot vágó hullámos ezüst pólya a víz nélkülözhetetlen fontosságát jelöli, míg a kék mezőben látható hal a település hajdani gazdálkodási ágára, a halászatra utal.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 635 | 615 | 612 | 634 | 640 | 620 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 0,6%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1% (12,7% nem nyilatkozott).