Mai cikkünkben a Hold (égitesttípus) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma, amely a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt felkeltette, számos érdekességet kínál számunkra. A társadalomra gyakorolt hatásától a mai relevanciáig a Hold (égitesttípus) olyan téma, amely továbbra is vitákat és vitákat generál. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Hold (égitesttípus)-et körülvevő különböző szempontokat és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljesebb és gazdagabb képet adjunk a fontosságáról. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Hold (égitesttípus) izgalmas univerzumában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják. Ekként a Hold a Föld holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben az időközben törpebolygóvá minősített Pluto és legnagyobb, Charon nevű holdja, ez a rendszer például kettős rendszernek is tekinthető. Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a 90 Antiope kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van (a Pluto-Charonra ez nem teljesül).
A Naprendszerben 175 holdat ismerünk (2006-os adat). Az alábbi listában a Naprendszer ismert holdjai közül sorolunk fel néhányat.
A Jupiternek 79 ismert holdja van (2022-es adat).
A Szaturnusznak 82 ismert holdja van (2019-es adat). Néhány közülük:
Az Uránusznak 27 ismert holdja van (2019-es adat).
A Neptunusznak 14 ismert holdja van (2019-es adat).