Ebben a cikkben a Holló Barnabás témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról, hatásáról és jelenkori relevanciájáról. Részletes és szigorú elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Holló Barnabás-hez kapcsolódó különféle szempontokat, kitérve annak eredetére és időbeli alakulására. Hasonlóképpen elmélyülünk a Holló Barnabás gyakorlati és elméleti vonatkozásaiban különböző összefüggésekben, valamint a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásában. Kritikus és reflektív megközelítéssel ez a cikk gazdagító és mélyreható pillantást kíván nyújtani a Holló Barnabás-re, olyan ismereteket és perspektívákat kínálva, amelyek reflexióra és vitára invitálnak.
Holló Barnabás | |
Született | Holló Barnabás József Károly 1865. május 16. Alsóhangony |
Elhunyt | 1917. november 2. (52 évesen) Budapest |
Állampolgársága | |
Házastársa | Saphir Ilona |
Foglalkozása | szobrász |
Iskolái | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-230) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Holló Barnabás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Farmosi Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. – Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.
Holló Bertalan és Kisgergely Karolina fia. Művészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Tanodában és a mintarajziskolában végezte. Strobl Alajos tanítványa volt. A magyar művészettörténet a millennium környéki időszak történelmi szobrászatának jeles képviselőjeként tartja számon. Elsősorban realisztikus stílusú domborművei jelentősek. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve, melyet az akadémia székházának külső falán helyeztek el. 1892-ben elnyerte a Wesselényi-domborműre kiírt pályázatot, az elkészült alkotást – amely ma a budapesti Ferences templom északi oldalfalán látható – az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták. A 20. század első évtizedében számos vidéki emlékszobor elkészítésével bízták meg. Ő készíthette el II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának Vay Ádámnak a síremlékét is, kinek hamvait 1906-ban temették újra Vaján. 1911-ben elnyerte a II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékére kiírt pályázat első díját, de a kivitelezés körüli bonyodalmak felőrölték erejét és korai halála miatt nem tudta tervét kivitelezni. Életkép, állatszobor és portrészobor kisplasztikái közül néhányat a Magyar Nemzeti Galéria őriz.