Holló Barnabás

Ebben a cikkben a Holló Barnabás témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról, hatásáról és jelenkori relevanciájáról. Részletes és szigorú elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Holló Barnabás-hez kapcsolódó különféle szempontokat, kitérve annak eredetére és időbeli alakulására. Hasonlóképpen elmélyülünk a Holló Barnabás gyakorlati és elméleti vonatkozásaiban különböző összefüggésekben, valamint a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásában. Kritikus és reflektív megközelítéssel ez a cikk gazdagító és mélyreható pillantást kíván nyújtani a Holló Barnabás-re, olyan ismereteket és perspektívákat kínálva, amelyek reflexióra és vitára invitálnak.

Holló Barnabás
SzületettHolló Barnabás József Károly
1865. május 16.
Alsóhangony
Elhunyt1917. november 2. (52 évesen)
Budapest
Állampolgársága
HázastársaSaphir Ilona
Foglalkozásaszobrász
IskoláiMoholy-Nagy Művészeti Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-230)
A Wikimédia Commons tartalmaz Holló Barnabás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Farmosi Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16.Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.

Életpályája

Holló Bertalan és Kisgergely Karolina fia. Művészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Tanodában és a mintarajziskolában végezte. Strobl Alajos tanítványa volt. A magyar művészettörténet a millennium környéki időszak történelmi szobrászatának jeles képviselőjeként tartja számon. Elsősorban realisztikus stílusú domborművei jelentősek. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve, melyet az akadémia székházának külső falán helyeztek el. 1892-ben elnyerte a Wesselényi-domborműre kiírt pályázatot, az elkészült alkotást – amely ma a budapesti Ferences templom északi oldalfalán látható – az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták. A 20. század első évtizedében számos vidéki emlékszobor elkészítésével bízták meg. Ő készíthette el II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának Vay Ádámnak a síremlékét is, kinek hamvait 1906-ban temették újra Vaján. 1911-ben elnyerte a II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékére kiírt pályázat első díját, de a kivitelezés körüli bonyodalmak felőrölték erejét és korai halála miatt nem tudta tervét kivitelezni. Életkép, állatszobor és portrészobor kisplasztikái közül néhányat a Magyar Nemzeti Galéria őriz.

Főbb művei

Galéria

További információk

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-230.

Jegyzetek

Források