Ma a Horváthertelend a mai társadalomban nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Több szempontból is a Horváthertelend-nek sikerült megragadnia az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Hatása a mindennapi szempontoktól a nagy globális jelentőségű kérdésekig terjed. Ebben a cikkben elmélyülünk a Horváthertelend világában, feltárjuk különböző oldalait, elemezzük a hatását különböző összefüggésekben, és átgondoljuk a mai relevanciáját. Csatlakozzon hozzánk a Horváthertelend felfedezése és megértése útján.
Horváthertelend | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Orsós Ferenc (független) | ||
Irányítószám | 7935 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 47 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 12,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′ 38″, k. h. 17° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 38″, k. h. 17° 55′ 42″ | |||
Horváthertelend weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváthertelend témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horváthertelend (németül: Krowotisch-Hertelen, horvátul: Ertelen, Retlenda, Hertalan) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
A Zselic tájegységben fekszik, zsáktelepülés, közúton csak Szentlászló és Almamellék érintésével érhető el. Megközelítéséhez a 67-es főútról kell lekanyarodni Szentlászló lakott területének déli szélén a 66 117-es útra, amely keresztülvezet Almamellék belterületén, majd mintegy 6,7 kilométer után egy elágazáshoz ér. Innen északnak ágazik ki a 66 127-es út, amely Horváthertelendre vezet, de ebből az irányból érhető el a szomszédos Csebény is.
A falu horvát neve a szigetváriak által használt Ertelen, de régen használták a szigetváriak a Retlenda, és a nagyhajmásiak a Hertalan alakot is.
A település egyik első ismert okleveles említésénél – egy 1332-ben készült oklevélben – Horcholond alakban olvasható a község neve. Az elnevezés eredete teljesen bizonytalan, talán a hirtelen (?) melléknevünkből képződhetett. A jelenlegi településnév a horvát népnév hozzáadásával született meg, hogy így különböztessék meg a falut Magyarhertelendtől.
A kora középkorban a terület a Meltzer család birtoka volt, a 11. században már plébánia volt itt, a katolikus templom a temető feletti dombon állhatott. A szigetvári vár ostromának idején a falu elpusztult, és csak a 18. század közepétől népesült be újra, horvátokkal, idővel pedig egyre nagyobb arányban németekkel.
A település 1852-ból származó pecsétjének rajza vízszintes vonal alatt ferde csíkozást, ekevasat és csoroszlyát ábrázol, búzakalásszal és karózatlan szőlővel.
A második világháború után 117 magyar, 41 német lakos élt itt. Az 1950-es évek a kis község egy ideig közigazgatásilag Csebényhez, majd 1965 után Ibafához tartozott; a rendszerváltás óta ismét önálló település, melynek közigazgatási feladatait 1991-től az almamelléki székhelyű körjegyzőség látja el.
2018-ban a település 28,89%-a volt munkanélküli.
A rendszerváltás utáni első évtizedben saját vízbázisú ivóvízhez jutott a falu, rendbe tették a temetőt, vegyesboltot építettek, a határban pedig vadvédelmi kerítést emeltek. Az ezredfordulót követő időszakban került sor az orvosi rendelő és a könyvtár felújítására, illetve a presszó tatarozására. A fejlesztések hatására a népesség korábban tapasztalható fogyása napjainkra megállt a községben.
A településen 2002. február 24-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 68 | 71 | 67 | 39 | 38 | 48 | 47 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 20% cigánynak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 1,4%, felekezeten kívüli 5,7% (17,1% nem nyilatkozott).