A Hottó neve sokak fejében visszhangzik, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mai világban való jelentősége, akár egyszerűen történelmi öröksége miatt. A Hottó az évek során vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, hatása pedig túlmutat határokon és generációkon. Ebben a cikkben a Hottó különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mai hatásig, beleértve az eredményeit, a vitákat és a társadalomban hagyott örökséget. Egy részletes elemzés révén felfedezzük a Hottó fontosságát és szerepét azon a területen, ahol működik, átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban.
Hottó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bogárné Pusztai Magdolna (független) | ||
Irányítószám | 8991 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 328 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 46,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 45′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 45′ 14″ | |||
Hottó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hottó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hottó község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.
Zalaegerszegtől közúton 8 kilométerre nyugatra, a Göcseji dombság egy viszonylag magas északi pontján fekszik. Közvetlen szomszédos települések keletre Teskánd, nyugatra pedig Böde. Lakott területe közúton két irányból közelíthető meg, de mindkettőhöz a 7405-ös útról kell letérni Teskánd közigazgatási területén.
Központja Teskánd központjából, a 74 112-es úton érhető el a legegyszerűbben, de ez utóbbi község külterületének déli részén kiágazik a 7405-ös útból északnyugat felé a 74 113-as út is, amely a Hottóhoz tartozó Szentmihályfára és onnan tovább Bödére vezet, Szentmihályfa felől pedig egy önkormányzati úton ugyancsak eljuthatunk Hottó központjába.
Neve valószínűleg kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza (Holtou tó).
Hottó két falurészből: Hottóból és Zalaszentmihályfából áll. Hottó nevét az írásos források először 1278-ban említették Holtou néven, majd neve 1378-ban, 1439-ben szerepelt ismét az oklevelekben.
Az 1914. évi népszámláláskor 362 magyar lakosa volt, ebből 355 római katolikus, 4 izraelita volt. Hottó ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.
1949-ben Hottóhoz csatolták a megszűnő Zalaszentmihályfa lakott részét, a falun kívül álló híres középkori templom azonban Bödéhez került.
Zalaszentmihályfa határában található a vármegye egyik legpatinásabb műemléktemploma a 13. századi Árpád-kori, román stílusú Szent Mihály templom.
Zalaszentmihályfa helyén már az Árpád-kor is település állt. 1763-1787 között, az első katonai felmérés.és 1949 előtt önálló település volt.
A falut és templomát 1424-ben említették először az írásos források. A török időben elpusztult a falu és temploma is. 1750 körül állították helyre, és épült fel a közelében a falu is.
Egy 1933-ból való, a faluról szóló leírás a határában lévő és akkor még használható, török időkből való kápolnáját említi. 1920-ban 165, 1933-ban 185 lakosa volt. Az ekkor színmagyar, római katolikusnak írt község a zarándi körjegyzőséghez tartozott, vezetője Molnár József községi bíró volt.
Az 1919. évi népszámláláskor Zalaszentmihályfának 175 római katolikus, magyar lakosa volt és ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.
A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. Lemondása ellenére Vincze Ferenc elindult az időközin, és miután nem akadt kihívója, egyedüli jelöltként meg is nyerte a voksolást.
2022. június 26-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester (2021. augusztus 31-i hatállyal, indokolás nélkül) benyújtotta lemondását. Az átmeneti időszakban ügyvivőként Halász Ernő István alpolgármester irányította a falut. Az időközi választáson a polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 327 | 316 | 316 | 336 | 326 | 328 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%. A lakosok 46,9%-a római katolikusnak, 2,24% reformátusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (42,48% nem nyilatkozott).