Ez a cikk a Hszi Csin-ping témával foglalkozik, amely ma nagyon aktuálissá vált. Megalakulása óta a Hszi Csin-ping felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és elmélkedéseket váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. Az évek során a Hszi Csin-ping fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változásaihoz, állandó érdeklődés témává vált. Ebben az értelemben fontos a Hszi Csin-ping-et érintő különböző szempontok mélyreható elemzése, a történelmi eredetétől a mai hatásig, hogy megértsük hatását és társadalmi hatókörét.
Hszi Csin-ping ( ) | |
Hszi Csin-ping ( ) 2023-ban | |
A Kínai Kommunista Párt főtitkára | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. november 15. | |
Előd | Hu Csin-tao |
A Kínai Népköztársaság elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2013. március 14. | |
Előd | Hu Csin-tao |
A KKP Központi Katonai Bizottság elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. november 15. | |
Született | 1953. június 15. (70 éves) Kína, Senhszi ( ), Fuping / Peking |
Párt | Kínai Kommunista Párt |
Szülei | Qi Xin Xi Zhongxun |
Házastársa | Peng Li-jüan ( ) |
Gyermekei | Hszi Ming-cö |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Díjak |
|
Hszi Csin-ping ( ) aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszi Csin-ping ( ) témájú médiaállományokat. |
Hszi Csin-ping ( ) (kínaiul: 习近平, pinjin, hangsúlyjelekkel: Xí Jìnpíng; Senhszi ( ) tartomány, Fuping vagy Peking, 1953. június 15. –) kínai politikus, a Kínai Népköztársaság (KNK) elnöke. 2012. november 15. óta a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a Központi Bizottság (KB) Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, az ország de facto legfelső hatalmi grémiumának az első embere, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnöke. A KNK ötödik vezetői generációjának a vezetője. 2010 óta számított az ország kijelölt következő vezetőjének. 2008. március 15. óta a Kínai Népköztársaság alelnöke volt.
Apja, Hszi Csung-hszün ( ) (1913–2002) a Kínai Kommunista Párt alapító tagja volt, később a KNK kiemelt funkcionáriusa lett. Földbirtokos család legidősebb fia volt, 13 éves korában csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. A hosszú menetelés végén ő fogadta Mao Ce-tung ( ) megmaradt erőit Jenan ( )ban. A KNK kikiáltása után a párt agit-prop osztályát vezette, majd miniszterelnök-helyettes, PB-tag, parlamenti alelnök volt. Kanton ( )i párttitkárként felügyelte az első különleges gazdasági övezet, Sencsen ( ) felemelkedését. Pályája során háromszor is félreállították, végül 74 éves korában parlamenti díszfunkcióba került. Hat gyermeke született.
1969-ben a kínai kulturális forradalom idején a család szintén kegyvesztetté vált. Hszi Csin-ping ( )et a vörösgárdisták vidékre száműzték „átnevelésre”. A kínai szemmel különösen magas, erős felépítésű fiatalember azonban jól bírta a fizikai megpróbáltatásokat. Gyorsan népszerűvé vált a helyi parasztság körében. 18 éves korában KISZ-titkár, 21 éves korában párttag, majd egy termelőbrigád párttitkára lett.
A kulturális forradalom enyhültével 1975-ben a helyi pártszervezet ajánlására a pekingi Csinghua Egyetem ( )re (a „kínai Harvard”) került, ahol kezdetben vegyészmérnöknek tanult, majd marxizmusból és ideológiai nevelésből szerzett diplomát. Később ugyanott jogi diplomát is szerzett levelező tagozaton.
Felesége, Peng Li-jüan ( ) népszerű énekesnő.
1982-ben Hszi Csin-ping ( ) Keng Piao ( ) akkori védelmi miniszter, PB-tag titkára lett. (A sinológusok a feltörekvő fiatal kínai politikusokat két nagy csoportra osztják: a „mishu”-kra – a befolyásos vezetők korábbi titkárai –, valamint a „taizi”-kra, a „hercegekre”, korábbi vezetők leszármazottaira. Új beosztása révén Hszi Csin-ping ( ) mindkét csoport tagja lett.)
Karrierjét később a kínai szokásoknak megfelelően vidéken folytatta, helyi pártfunkciókat töltött be, valamint ugyancsak a szokásoknak megfelelően a kínai hadseregben, a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is töltött be pártfunkciót. 1992-ben a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tagja lett. 1993-ban nemzeti díjat kapott az öregek kiemelkedő támogatásáért – ennek jelentősége Kínában a konfuciánus hagyományok miatt igen nagy.
1995-ben a 35 milliós tengerparti, Tajvannal szemben fekvő Fucsien ( ) tartomány élére kerül. 1997-ben Csiang Cö-min ( ) elnök közvetlen döntése alapján a KKP KB póttagja lett.
Fucsien ( )i tevékenysége során nagy súlyt fektetett a tartomány gazdasági fejlesztésére, sőt a tajvani tőke bevonására is. (Fucsien ( )ben ugyanazt a dialektust beszélik, mint Tajvanon; ez is megkönnyíti a kapcsolatok fejlesztését.) Hitet tett a szolgáltató típusú kormányzás fejlesztése mellett, amivel nagy feltűnést keltett.
2002-től Csöcsiang ( ) tartomány pártszervezetének élére került, ugyanitt állami posztokat is betöltött. Ebben a Sanghajjal szomszédos tartományban folytatta merész gazdasági elképzeléseinek megvalósítását, és a vidéket – a Jangce deltáját – igyekezett a Gyöngy-folyó deltavidékének mintájára (Kanton ( ), Hongkong, Makaó, Sencsen ( )) fejleszteni. Ennek során jó kapcsolatokat alakított ki mind a fejlődő hazai nagytőkével, mind külföldi gazdasági és politikai szereplőkkel.
2007 márciusában Sanghaj élére került azzal a feladattal, hogy az ottani korrupciós ügyekbe belebukott helyi vezetők tevékenységét kivizsgálja, és helyreállítsa a 18 milliós város törvényes rendjét, biztosítsa a további gazdasági fejlődést.
2007 októberében a KKP XVII. kongresszusán bekerült a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába, a KNK tényleges hatalmi központjába. Egyidejűleg a KB titkára is lett, valamint megtartotta helyét Sanghaj pártszervezetének élén.
2008 elején Hszi Csin-ping ( )et kinevezték a pekingi olimpia szervezésének vezetőjévé is, jelezve, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak az olimpiának, amellyel Kína a világ előtt kíván büszkélkedni a Teng Hsziao-ping ( ) által 1978-ban elindított nyitás eredményeivel.
Ezzel tagja lett a kínai politikusok azon szűk körének, amelyet a KNK helyzetét elemző sinológus-politológus megfigyelők az „ötödik nemzedéknek” neveznek (Mao, Teng Hsziao-ping ( ), Csiang Cö-min ( ) és a Hu Csin-tao ( ) vezette, 2002 és 2012 között hatalmon lévő gárda után). Ennek a csoportnak tagjai még Li Ko-csiang ( ) (1956), aki a miniszterelnöki posztra esélyes, Vang Csi-san ( ) (1948) pekingi polgármester, Li Jüan-csao ( ) (1952) tartományi párttitkár és mások. Po Hszi-laj ( ) (1949), a 2012-ben látványosan megbukott kereskedelmi miniszter is ebbe a csoportba tartozott korábban.
2010. október 18-án a KKP 370 tagú Központi Bizottsága Hszi Csin-ping ( )et a párt kulcsfontosságú, a kétmilliós hadsereget felügyelő katonai bizottságának az alelnöki tisztébe nevezte ki. Ez volt a KKP legfőbb vezetőjének kiválasztása során a hagyományos menetrendnek megfelelő következő lépés.
2012. november 15-én a KKP kongresszusán választották meg, az előzetes várakozásoknak megfelelően, a párt főtitkárának, azaz az ország de facto vezetőjének. A KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, az ország de facto legfelső hatalmi grémiumának az első embere lett, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnökévé is megválasztották. Ezzel a KNK ötödik vezetői generációjának a vezetőjeként hivatalba lépett. Az államelnöki posztra az Országos Népi Gyűlés 2013 márciusában választotta meg, követve a szokásos menetrendet.
2022 októberében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága újabb öt évre, immár a harmadik ciklusra is pártfőtitkárrá választotta. Megtartotta a Központi Bizottság Katonai Tanácsának elnöki tisztségét is.
Hszi Csin-ping ( ) még a Kínai Népköztársaság alelnökeként 2009 októberében négynapos hivatalos látogatáson Magyarországon járt. Sólyom László köztársasági elnök mellett fogadta őt Bajnai Gordon miniszterelnök is, majd a két politikus jelenlétében 15, a két ország közötti egyezményt írtak alá. A magyar kormányfő és a kínai alelnök üzleti fórumon is részt vett.
A kínai alelnök 2009. októberi európai körútja során Belgiumot, Németországot, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát kereste fel. Belgiumban részt vett az Europalia-Kína művészeti fesztivál rendezvényein, majd jelen volt a 2009. évi Frankfurti Könyvvásáron, amelynek ebben az évben a Kínai Népköztársaság volt a díszvendége.