Ma szeretnénk elmélyülni a Hétalvó lenyűgöző világában. Ha többet tudunk a Hétalvó-ről, akkor feltárhatjuk a különböző oldalait, és megérthetjük jelentőségét a különböző kontextusokban. Ebben a cikkben a Hétalvó-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig. Emellett elemezzük a modern társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Átfogó és részletes megközelítésünk révén reméljük, hogy olvasóinknak átfogó és gazdagító betekintést nyújthatunk a Hétalvó-be.
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Hétalvó (Sleeper) | |
| 1973-as amerikai film | |
| Woody Allen a filmben | |
| Rendező | Woody Allen |
| Producer | Jack Grossberg |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Woody Allen Marshall Brickman |
| Főszerepben | Diane Keaton Woody Allen |
| Zene | Woody Allen |
| Operatőr | David M. Walsh |
| Vágó |
|
| Jelmeztervező | Joel Schumacher |
| Díszlettervező | Hennesy Dale |
| Gyártás | |
| Ország | |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | |
| Játékidő | 87 perc |
| Költségvetés | 2 millió USD |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | United Artists |
| Bemutató | |
| Korhatár | |
| További információk | |
A Hétalvó (eredeti címe: Sleeper) 1973-ban bemutatott amerikai sci-fi filmvígjáték, melynek rendezője, forgatókönyvírója, zeneszerzője és főszereplője Woody Allen. További fontosabb szerepben Diane Keaton, Allen korábbi élettársa látható. A filmet a coloradói Denver környékén forgatták.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1973. december 17-én mutatták be.
A két évszázadnyi kómából a messzi jövőben felébredő klarinétos a túlszervezett társadalom ellen lázadó csoport tagja lesz. Miles Monroe-t még 1973-ban hibernálták egy balul sikerült operáció után, s kétszáz évvel később egy tudóscsoport a legnagyobb titokban feléleszti.
Miles kezdetben döbbenten szemléli a szép új világot, ahol egy kerekesszékes diktátor az úr, egy fehér kutya dönt mindenről, és az Orgazmatron nevű gép szimulálja a szexet, egyúttal gyóntatószékként is szolgálva. A földalatti mozgalom azonnal fontos feladatot bíz rá, de a rendőrség elől menekülve kénytelen egy háztartási robot bádogburkában megbújni, mígnem egy szépségverseny favoritjai között találja magát...
| Szerep | Színész | Magyar hang[1] |
|---|---|---|
| Miles Monroe | Woody Allen | Kerekes József |
| Luna Schlosser | Diane Keaton | Détár Enikő |
| Erno Windt | John Beck | Laklóth Aladár |
| Dr. Nero | Marya Small | Prókai Annamária |
| Ellen Pogrebin | Susan Miller | |
| Dr. Melik | Mary Gregory | Sáfár Anikó |
| Dr. Tyron | Don Keefer | |
| Dr. Dean | Peter Hobbs | Pusztai Péter |
| Dr. Aragon | John McLiam | Galgóczy Imre |
| Dr. Orva | Bartlett Robinson | Szélyes Imre |
| Rainer Krebs | Chris Forbes | |
| Herald Cohen | Brian Avery | Rosta Sándor |
| Ellen Pogrebin | Susan Miller | |
| Jeb Hrmthmg | Spencer Milligan | |
| M.C. | Lou Picetti | |
| nő a tükörben | Jessica Rains | |
| Sears Swiggles | Stanley Ross | |
| robotszabó | Jackie Mason | |
| számítógép hang | Douglas Rain |
1974-ben a film elnyerte a Hugo-díjat a legjobb drámai bemutató kategóriában. A díjat a 32. World Science Fiction Convention eseményen, Washingtonban osztották ki.
2000-ben a Total Film magazin olvasói minden idők 30. legjobb filmvígjátékának szavazták meg. Ugyanebben az évben az Amerikai Filmintézet összegyűjtötte a 100 legszórakoztatóbb filmet, amelyet az amerikai mozikban valaha bemutattak, ezen listán a 80. helyen szerepel a film.
„A némafilmek nagyszerű komikus hagyományaira építő Hétalvó Woody Allen első olyan filmje, amelyben az író-színész-rendező háttérbe szorítja vitriolos verbális humorát, és előveszi pazar vizuális és fizikai gegkészletét. A Diane Keaton főszereplésével készült Hétalvó a New York-i neurózisok és a briliánsan őrült képi gegek, az Alice Csodaországban logikátlansága és a frenetikus-fájdalmas szatíra bizarr keveréke.”[2]