I. Péter brazil császár
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Péter brazil császár jelentőségét különböző kontextusokban, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. A I. Péter brazil császár az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, és vitákat és elmélkedéseket váltott ki jelentéséről és következményeiről. A történelem során a I. Péter brazil császár döntő szerepet játszott a társadalmak fejlődésében, valamint az egyéni és kollektív identitások kialakulásában. A I. Péter brazil császár megjelenésétől napjainkig tanulmányozás, csodálat, vita és újraértelmezés tárgya volt olyan sokféle területen, mint a tudomány, a technológia, a művészet, a politika és a populáris kultúra. Ebben a cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy a I. Péter brazil császár hogyan formálta világunkat, és a jövőben is ezt fogja tenni.
| I. Péter | |
 | |
| Brazília császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 1822. október 12. – 1831. április 7. | |
| Koronázása | Rio de Janeiro 1822. december 1. |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | II. Péter |
| Portugália királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1826 márciusa – 1826 júniusa | |
| Elődje | VI. János |
| Utódja | II. Mária |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Bragança-ház |
| Született | 1798. október 12. |
| Elhunyt | 1834. szeptember 24. (35 évesen) |
| Nyughelye | Monument to the Independence of Brazil |
| Édesapja | VI. János portugál király |
| Édesanyja | Bourbon Sarolta Johanna portugál királyné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | |
| Gyermekei |
|
 | |
| I. Péter aláírása | |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Péter (Dom Pedro I.), vagy portugál királyként IV. Péter (Pedro de Alcántara Francisco António João Carlos Xavier de Paula Miguel Rafael Joaquim José Gonzaga Pascual Cipriano Serafim de Bragança) (Queluz, 1798. október 12. – uo. 1834. szeptember 24.) Brazília császára, majd Portugália királya is.
Élete
A Bragança-házból való VI. János portugál király második fia. 1807-ben atyjával együtt Brazíliába menekült I. Napóleon francia császár seregei elől. 1820-ban Brazíliában alkotmányos mozgalom keletkezett, így apja nevében, 1821-ben alkotmányt adott az országnak, aminek régense lett. 1822-ben kikiáltották a független Brazília első császárává. Édesapja halála után átvette Portugália trónját is, de két hónap múltán lemondott a portugál trónról legidősebbik leánya, Mária da Gloria javára, Dom Miguel herceget pedig régensnek jelölte ki. Eztán éveken át Portugália zavaraival foglalkozott, mert lánya érdekeit akarta védeni Mihály ellen, aki királlyá kiáltotta ki magát. Emiatt Brazíliában elégedetlenség támadt, s 1831 áprilisában felkelés tört ki, aminek hatására lemondott a brazil trónról fia, Dom Pedro herceg javára. Lemondása után felvette a Bragança hercege címet, majd 1833-ban ismét megjelent Portugáliában, legyőzte Dom Miguelt, és visszahelyezte a trónra lányát, aki helyett egy évig régens volt.
Családja
Feleségül vette Habsburg–Lotaringiai Mária Leopoldina főhercegnőt (1797–1826), I. Ferenc osztrák császár leányát. Boldogtalan házasság volt, Péter sok szeretőt tartott, ennek ellenére első felesége 8 gyermeket szült neki:
- Mária (1819–1853), aki később II. Mária néven portugál királynő lett. Első férje a rövid életű Auguste Charles de Beauharnais volt, Leuchtenberg hercege, majd a Szász–Coburg–Gothai-házból származó Ferdinánd portugál infánshoz (1816–1885) ment feleségül, akit utóbb II. Ferdinánd néven Portugália királyává koronáztak.
- Mihály (*/† 1820)
- János (1821–1822)
- Januária (1822–1901
- Paula Marianna (1823–1833)
- Franciska Karolina (1824–1898), aki 1843-ban François Ferdinand d’Orléans francia királyi herceghez (1818–1900), Joinville hercegéhez, I. Lajos Fülöp francia király fiához ment feleségül.
- Péter (1825–1891), később II. Péter néven Brazília császára, aki Bourbon–Szicíliai Teréz nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1822–1889) vette feleségül, 4 gyermekük született.
Mária Leopoldina császárné halála után Péter 1829-ben másodszor is megnősült. Amélie Auguste leuchtenbergi hercegnőt (1812–1873), Eugène de Beauharnais-nek, Napóleon fogadott fiának leányát vette feleségül. Ebből a házasságból egyetlen leánya született:
- Mária Amália brazil császári hercegnő (Maria Amélia de Bragança, 1831–1853), aki Ferdinánd Miksa osztrák főherceg jegyese volt, de még az esküvő előtt meghalt.
Házasságain kívül további 8 törvénytelen gyermeke is született.
Péter császár 1829. október 17-én megalapította a brazíliai Rózsa rendet.
Jegyzetek
Források
- Calmon, Pedro, Historia do Brasil, vol. 4/5, Rio, 1959
- Carvalho, Delgado de, Historia diplomatica do Brasil, Sao Paulo, 1959
- Edmundson, George, Brazil and Portugal:, in: The Cambridge Modern History, vol. X, Cambridge, 1907
- Ribeiro, Joao, Historia do Brasil, Rio, 1964
- Handelmann, Heinrich, Geschichte von Brasilien, Berlin, 1860
- Lima, Manuel de Oliveira, Dom Pedro e Dom Miguel. A querela da successao (1826-1828), Sao Paulo, 1927
Külső hivatkozások
| Előd: I. János, Brazília királya |
Brazília császára | Utód: II. Péter |
| Előző uralkodó: VI. János |
|
Következő uralkodó: II. Mária |
.svg)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
