I. al-Hakam córdobai emír
A I. al-Hakam córdobai emír kérdése ma nagyon aktuális, hiszen világszerte jelentős hatással van az emberek életére. A I. al-Hakam córdobai emír régóta viták, kutatások és elemzések tárgya a terület szakértői által. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. al-Hakam córdobai emír különböző szempontjait és annak fontosságát a különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a I. al-Hakam córdobai emír hogyan fejlődött az idők során, és milyen következményekkel jár a társadalom számára. Kétségtelen, hogy a I. al-Hakam córdobai emír olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket a mai világban.
| I. al-Hakam | |
 | |
| Córdobai emír | |
| Uralkodási ideje | |
| 796 – 822 | |
| Elődje | I. Hisám córdobai emír |
| Utódja | II. Abd ar-Rahmán córdobai emír |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Omajjádok |
| Született | 771[1][2][3][4] Córdoba |
| Elhunyt | 822. május 21. (50-51 évesen)[5][6][4] Córdoba |
| Édesapja | Hisham I al-Ándalus |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. al-Hakam témájú médiaállományokat. | |
I. al-Hakam (Córdoba, 771 – Córdoba, 822. május 21.) cordóbai emír 796-tól haláláig.
Élete
I. Hisám córdobai emír fia és utóda. Trónra lépésekor hatalmi harcok bontakoztak ki nagybátyjai, Szulejmán és Abdallah ellen. Bár ezek Nagy Károly frank királlyal szövetkeztek, végül kompromisszum született: a trónkövetelők megkapták az emírség keleti részét Huesca és Murcia között.
Al-Hakam uralkodása alatt a malikita jogi iskola széles körben elterjedt Andalúziában. Ezenkívül ebben az időszakban vezette be és terjesztette el Abbas ibn Firnas az indiai tízes számrendszert al-Andaluszban. Az ezt követő időszakban Al-Hakamnak újra és újra szembe kellett néznie a tartományok, különösen a határvidéki grófságok (markák) autonómiára törekvő mozgalmaival. Például 797-ben Toledóban állítólag 5000 nemest gyilkoltattak meg egy lakomán az Alcázarban, hogy ezzel megtörjék a város függetlenségi törekvéseit. Hatalma megszilárdítása érdekében az emír egy zsoldossereget épített ki, amely berberekből, frankokból és szláv rabszolgákból állt. Ezzel a sereggel véresen leverték egy 805-ös összeesküvést Córdobában, valamint 818-ban egy felkelést Córdoba elővárosában (rabaḍ), amelyet az adóemelések váltottak ki. A zendülés után sok Omajjád-ellenes személy Marokkóba menekült, ahol az Idríszidák befogadták őket, és Fez városában telepítették le őket (állítólag 15.000 családot). Más csoportok időlegesen átvették a hatalmat Egyiptom Alexandria városában (814–825), mielőtt 827-ben elfoglalták Bizánctól Krétát, ahol emírséget alapítottak, amely 961-ig fennállt.
A belső zavargások miatt Al-Hakam nem tudott aktívan fellépni a frankokkal szemben. Így 801-ben a frankok elfoglalták Barcelonát, majd 806-ban megalapították a Spanyol Őrgrófságot (Marca Hispanica). Ezáltal megszilárdították hatalmukat a Pireneusoktól délre is. A Balear-szigetek szintén harctérré váltak 798-tól kezdődően a muszlimok és a frankok között.
Al-Hakam 822-ben hunyt el 26 éves uralkodás után. A trónon fia, II. Abd ar-Rahmán követte.
A Córdobai Omajjádok családfája
Jegyzetek
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia. Grup Enciclopèdia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
- ↑ a b Khayr al-Din al-Zirikli: الأعلام (arab nyelven). al-Aʻlām (Dār al-ʻIlm, 2002) pp. 267. Dar El-Ilm Lilmalayin, 2002
- ↑ „Аль-Хакемъ I” (orosz nyelven). Encyclopedic lexicon. Volume II, 1835.
- ↑ „Гакам” (orosz nyelven). Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume VIIа, 1892.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az al-Hakam I. című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Ulrich Haarmann: Geschichte der Arabischen Welt. C.H. Beck München, 2001, ISBN 3-406-38113-8
- A. Huici Miranda: „al-Ḥakam I.“ In: The Encyclopaedia of Islam. New Edition, Bd. III, S. 73b-74b.
- Stephan und Nandy Ronart: Lexikon der Arabischen Welt. Artemis Verlag Düsseldorf, 1972, ISBN 3-7608-0138-2
