II. Boleszláv cseh fejedelem
A mai világban a II. Boleszláv cseh fejedelem központi helyet foglal el a társadalomban. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az akadémiai relevanciája, akár a politikában betöltött szerepe, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a II. Boleszláv cseh fejedelem olyan érdekes témaként jelenik meg, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a II. Boleszláv cseh fejedelem felkeltette a kutatók, újságírók, írók és hétköznapi emberek érdeklődését, vitákat, elmélkedéseket és vitákat generált jelentéséről, fejlődéséről és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a II. Boleszláv cseh fejedelem legfontosabb aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| II. Boleszláv | |
 | |
| Csehország fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 967 – 999. február 7. | |
| Elődje | I. Boleszláv |
| Utódja | III. Boleszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Přemysl-ház |
| Született | 932 Prága (?) |
| Elhunyt | 999. február 7. Prága |
| Nyughelye | Prágai Szent György bazilika |
| Édesapja | I. Boleszláv |
| Édesanyja | nem ismert a neve |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Boleszláv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Boleszláv, más néven Jámbor Boleszláv (csehül: Boleslav II. Pobožný), (932 – 999. február 7.) Csehország fejedelme 967-től haláláig; sikeresen folytatta elődje művét, tovább szilárdította a csehek hatalmát a többi csehországi törzs felett, és kolostorokat, apácazárdákat, templomokat építtetett.
Élete
I. Boleszláv fiaként született. Sok érdemet szerzett a keresztény egyház szervezése körül és közreműködött a prágai püspökség megalapításában 973-ban vagy 974-ben vagy 976-ban, a mainzi érsekek egyházi fennhatósága alatt. 995-ben Bibitz fellegvár bevétele után hitszegő módon ugyan, de teljesen szétverte a Slavník-(Slavnikovec)-család, a Přemysl-dinasztia egyetlen csehországi hercegi rangú vetélytársának hadát. Általában lojális volt hűbéruraihoz, I., II. és III. Ottó német császárokhoz, akiket támogatott a lengyel fejedelmekkel szemben, habár Bajorország lázadó hercegének, Civakodó Henriknek nyújtott segítsége miatt II. Ottó büntető hadjáratot vezetett ellene 975-ben és 977–978-ban.
Családfa
| I. Vratiszláv * 888 † 921. II. 13. |
Drahomíra † 935 után |
? | ? | ||||||||||
| I. Boleszláv * 912 † 967. VII. 15. |
Biagota ? | ||||||||||||
| Emma * 950 előtt † 1005/1006 OO |
II. Boleszláv * 932 k. † 999. II. 7. |
||||||||
| III. Boleszláv * 965 k. † 1037 |
Jaromír † 1035. XI. 4. |
Ulrik † 1034. XI. 9. |
Vencel | ||||||
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 92. oldal
- ↑ The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ a b c Bokor József (szerk.). Boleszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
Kapcsolódó szócikkek
| Előző uralkodó: I. Boleszláv |
|
Következő uralkodó: III. Boleszláv |
