Ebben a cikkben a II. Károly osztrák főherceg témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A II. Károly osztrák főherceg olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét a mai társadalomban betöltött relevanciája miatt. A II. Károly osztrák főherceg eredetétől napjainkig tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, ami különböző elméletek, megközelítések és vélemények kialakulásához vezetett a témában. Ebben a cikkben a II. Károly osztrák főherceg legfontosabb aspektusait, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Hasonlóképpen, a II. Károly osztrák főherceg körül létező különböző perspektívákat is megvizsgáljuk azzal a céllal, hogy széles és átfogó képet adjunk a témáról.
II. Károly | |
Belső-Ausztria főhercege | |
Uralkodási ideje | |
1564. július 25. – 1590. július 10. | |
Elődje | I. Ferdinánd |
Utódja | II. Ferdinánd |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Dunai–Habsburg |
Született | 1540. június 3. Bécs |
Elhunyt | 1590. július 10. (50 évesen) Graz |
Nyughelye | Seckau |
Édesapja | I. Ferdinánd császár |
Édesanyja | Jagelló Anna |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Bajorországi Mária Anna |
Vallás | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Károly vagy Stájer Károly, Habsburg Károly Ferenc (németül: Karl II. von Innerösterreich; Bécs, 1540. június 3. – Graz, 1590. július 10.), a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1564-től haláláig a Belső-Ausztriát magába foglaló Stájerország, Karintia és Tirol ura. Mivel unokaöccsei, Rudolf német-római császár, magyar és cseh király és a hatalmat tőle megszerző II. Mátyás császár és király is törvényes gyermek nélkül hunytak el, így a német-római császári címet Károly leszármazottai vitték tovább Ferdinánd fia által.
A Habsburgok dunai ágába született. Apja I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, apai nagyszülei Szép Fülöp kasztíliai király és Őrült Johanna kasztíliai királynő voltak. Anyja a Jagelló-házból származó Anna magyar és cseh királyi hercegnő volt, Dobzse László magyar és cseh király és Anna candale-i grófnő egyetlen leánya. Károly, szülei harmadik fiaként látta meg a napvilágot. Tizenhárom felnőttkort megért testvérei között van többek között Miksa német-római császár, Anna bajor hercegné, II. Ferdinánd osztrák főherceg, Katalin lengyel királyné, Borbála modenai hercegné és Johanna toscanai nagyhercegné is.
Atyai nagybátyja V. Károly német-római császár és spanyol király volt, atyai nagynénjei Eleonóra francia királyné, Izabella dán királyné, Mária magyar királyné és Katalin portugál királyné voltak. Anyai nagybátyja pedig II. Lajos magyar király volt.
Károly hívő katolikus volt és az ellenreformáció erős támogatója. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy meghívta a jezsuitákat a Habsburg Birodalomba. Ennek ellenére 1572-ben türelmi rendeletet adott ki Grazban, amely uralkodása alatt vallásszabadságot adott a protestánsoknak.
Ausztria uralkodójaként hatalmas harcokat folytatott a törökökkel. Erődöt építtetett Horvátországban amelyet róla neveztek el Károlyvárosnak.
II. Károly herceget a művészet és a tudomány pártfogójaként tartják számon. A németalföldi Orlande de Lassus (Orlando Lasso) csak egyike volt az udvarában élő zeneszerzőknek. 1580-ban udvari ménest alapított Lipizzán a mai szlovéniai Lipicán. A tenyésztéshez 9 mént és 24 kancát hozatott az Ibériai-félszigetről. 1585-ben megalapította a Grazi Egyetemet, amit róla neveztek el Karl-Franzens-Universität-nek. Mauzóleuma a stájerországi Seckau apátságban található, ahová a Habsburg-család több más tagjait is temették. Az apátság épülete a térség korai barokk építészetének egyik legfontosabb megtestesítője. 1587-ben kezdték el építeni Alessandro de Verda tervei alapján, és Sebastiano Carlone fejezte be 1612-ben.
II. Károly főherceg egyszer házasodott. Felesége a Wittelsbach-házból származó Mária Anna bajor hercegnő, saját unokahúga – V. Albert bajor herceg és Anna osztrák hercegnő – legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1571. augusztus 26-án került sor Bécsben, Mária Anna húszesztendős korában. Tizenöt gyermekük született:
Előd: II. Miksa |
osztrák őrgróf
(1564–1590. július 10.) |
Utód: II. Ferdinánd |