II. Szergiusz pápa
Manapság a II. Szergiusz pápa továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma világszerte. A II. Szergiusz pápa évtizedek óta viták, kutatások és viták tárgya a tudás különböző területein, valamint általában a társadalomban. Hatása és jelentősége állandó tanulmányozás és elmélkedés témájává teszi, amely folyamatosan új perspektívákat, felfedezéseket és nézőpontokat generál. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a II. Szergiusz pápa különböző aspektusait, a különböző területekre gyakorolt hatását és a mai jelentőségét.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| II. Szergiusz pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | 785/795 k. Róma | ||||
| Megválasztása | 844. január 25. | ||||
| Beiktatása | 844. január 27. | ||||
| Pontifikátusának vége | 847. január 27. | ||||
| Elhunyt | 847. január 27. Róma | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Szergiusz pápa témájú médiaállományokat. | |||||
II. Szergiusz (latinul: Sergius), (785/795 – 847. január 27.) néven állhatott az egyház élére a történelem 103. pápája 844. január 25-től. Pontifikátusáról a Liber Pontificalis különböző kiadásaiban másképp tudósít. De az bizonyos, hogy hároméves uralkodása alatt Róma fenntartása volt az egyik legnagyobb feladata a meggyengült császár és a kalóz szaracénok támadása között.
Élete
Római nemes családból származott, amely korábban már két pápát is adott a keresztény világnak. A schola cantorumban tanult, majd a papi pályán tehetsége és vallásossága miatt több egyházfő is támogatta. I. Paszkál pápa a Szent Márton és Szilveszter-templom bíborosának szentelte fel, majd IV. Gergely archipresbiternek nevezte ki. Amikor elődje meghalt, a római zsinaton az összegyűlt köznép egy diakónust, Jánost akart a trónon látni. De a nemesség Szergiuszt támogatta. A vita hamar harccá vadult, és egy időre János elfoglalta a Lateránt. A nemesség túlereje végül győzött. Hogy a zavargásoknak véget vessenek Szergiuszt 844 januárjában sietve felszentelték.
Az ellenpápát a nemesek ki akarták végezni, de Szergiusz közbenjárására kolostorba zárták. A gyors felszentelés miatt nem kérték ki a császár véleményét az új pápáról, és ezzel felrúgták a 824-ben a császárral kötött egyezményt. Így amikor I. Lothár fülébe jutott, hogy az egyház élére egy általa nem megerősített pápa került, fiát, Ifjabb Lajost sereggel indította a szent városba. A dühödt uralkodót végül sikerült kiengesztelni, és a nemesség is segített Szergiusznak kimagyarázni az egyezmény felrúgását. Engesztelésül 844-ben a pápa Lombardia királyává koronázta II. Lajost, és hűbéresküt fogadott Lothárnak.
De Lothár birodalma pusztulóban volt, így a császár seregei nem tudtak segíteni Szergiusznak, amikor 846 augusztusában a szaracénok hajóikkal végigdúlták a félsziget déli részét, és megostromolták Ostiát és Portót is. Róma csak az erős falaknak köszönhette, hogy az arab hódítók nem fosztották ki.
Ebben az időben hatalmasodott el az egyházfőn a köszvény. Az ostrom idején mozgásképtelen lett, és a pápai teendőket testvére, Benedek albanói püspök látta el. Pontifikátusa alatt Rómában több templomot, vízvezetéket építtetett és a Lateráni palotát is felújította. 847. január 7-én halt meg. Hamvait a Szent Péter-bazilika őrzi.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Jegyzetek
- ↑ a b Sergius II (angol nyelven). www2.fiu.edu. . (Hozzáférés: 2011. november 7.)
Kapcsolódó szócikkek
| Előző pápa: IV. Gergely |
|
Következő pápa: IV. Leó |
