IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg

Ebben a cikkben a IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg izgalmas világát és a vele kapcsolatos összes aspektust fedezzük fel. A IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig olyan téma, amely részletes és átgondolt figyelmet érdemel. Ennek mentén elemezzük ennek relevanciáját a különböző összefüggésekben, valamint a körülötte zajló vitákat és vitákat. Kritikus és objektív megközelítéssel elmélyülünk a IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg-ben, hogy megértsük annak fontosságát és a mai kihívásokat. Ez a cikk kétségtelenül átfogó áttekintést nyújt a IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg-ről, és jobban megérti és értékeli ezt a témát.

IV. Frigyes Ferenc

Mecklenburg-Schwerin nagyhercege
Uralkodási ideje
1897. április 10. 1918. november 14.
ElődjeIII. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg
Utódjanincs
Mecklenburg-Strelitz kormányzója
Uralkodási ideje
1918. február 24. 1918. november 14.
ElődjeVI. Adolf Frigyes mecklenburg–strelitzi nagyherceg
Utódjanincs
Életrajzi adatok
UralkodóházMecklenburg–Schwerin-ház
Született1882. április 9.
Palermo
Elhunyt1945. november 17. (63 évesen)
Flensburg
ÉdesapjaIII. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg (1851-1897)
ÉdesanyjaAnasztaszija Mihajlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1860–1922)
Testvére(i)
HázastársaAlexandra hannoveri hercegnő
GyermekeiFrigyes Ferenc (1910–2001)
Keresztély Lajos (1912–1996)
Olga (1916–1917)
Tíra Anasztázia (1919–1981)
Anasztázia Alexandrina (1922–1979)
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Frigyes Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

IV. Frigyes Ferenc (Palermo, 1882. április 9.Flensburg, 1945. november 17.) Mecklenburg-Schwerin utolsó nagyhercege (1897-1918) és Mecklenburg-Strelitz kormányzója (1918).

Élete

Frigyes Ferenc 1882. április 9-én született a Palermo-i Belmonte villaban III. Frigyes Ferenc (1851-1897) későbbi mecklenburg–schwerini nagyherceg és felesége, Anasztaszija Mihajlovna (1860–1922) egyetlen fiaként.

Frigyes Ferenc egy drezdai iskolán es a bonni egyetemen tanult.

1897 apjának halála után a tizenöt éves herceg örökölte a nagyhercegi trónt, IV. Frigyes Ferenc néven. Négy éves koráig (1901-ig) azonban János Albert mecklenburgi herceg régensként uralkodott helyette.

A nagyherceg elérte, hogy 1903-ban Svédország véglegesen lemondott Wismarról.

Az első világháború végén lezajlott németországi forradalmak alatt kikiáltották a köztársaságot, Frigyes Ferenc nagyherceg és családja elvesztették uralkodói címeiket. A család ugyanakkor továbbra is fenntartotta trónigényét; hírneve és addigi életszínvonala pedig megmaradt, mivel a családi vagyon csak elenyésző része került állami kézbe. A címzetes nagyhercegi család a háború utáni két évben Frigyes Ferenc nővéré, Alexandrina dán királyné meghívására Dániában élt, majd hazájukba való visszatelepülésük után a gelbensandéi vadászkastélyban. Innét költöztek 1921-ben át Ludwisglustba.

A második világháború végén az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől a dán–német határon fekvő Flensburg városába menekültek. Itt hunyt el IV. Frigyes Ferenc.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Franz IV. (Mecklenburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.