Iah
Napjainkra a Iah nagyon aktuális témává vált a modern társadalomban. A politikától a populáris kultúráig a különböző területekre gyakorolt hatása miatt a figyelem erre a kérdésre összpontosult. Mivel a Iah továbbra is vita és vita tárgya, kulcsfontosságú, hogy részletesen elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatásait és kihatásait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Iah számos aspektusát, megvizsgálva a különböző területekre gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. Hasonlóképpen foglalkozunk a szakértők és véleményformálók különböző megközelítéseivel és álláspontjaival ebben a kérdésben, hogy átfogó és objektív jövőképet kínáljunk.
- Az azonos nevű királynét lásd itt: Iah (királyné).
| Iah | ||||||
 | ||||||
| Ozirisz-Iah ábrázolása | ||||||
| Vallás | ókori egyiptomi | |||||
| Hieroglifa |
| |||||
| Szerepe | holdisten | |||||
| Nem | férfi | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iah témájú médiaállományokat. | ||||||
Iah vagy Jah (ỉˁḥ, kopt: ⲟⲟϩ) ókori egyiptomi holdisten. Neve eredetileg csak a holdat mint égitestet jelentette, később vált istenséggé, majd magukba olvasztották más lunáris istenségek (Thot, Honszu).
Ikonográfiája
Ábrázolása antropomorf: álló férfialak, gyakran Honszuhoz hasonló, fején félhold vagy telihold szimbólummal, gyakran atef-koronával. Honszu oldalfürtje helyett hármas parókát visel. Thottal való azonosítása miatt íbiszfeje is lehet.
Kultusza
Már a Piramisszövegekben előfordul neve, ahol a király apjának és fivérének is nevezi. Alakjának fejlődésében nagy szerepet játszhatott a kapcsolat más közel-keleti államokkal, hatással lehetett rá az akkád Szín holdisten. Kultuszának fénypontja a második átmeneti korra és a korai Újbirodalomra tehető, a bevándorló majd Egyiptomot uraló hükszoszok és az őket kiűző XVIII. dinasztia idejére. A királyi család tagjai nevében is mutatta az isten iránti elkötelezettségét: a Jahmesz (Ahmesz, Ahmosze; „Jah gyermeke” vagy „Jah megszületett”) nevet többen is viselték közülük, és Kamosze fáraó nevére („a bika megszületett”) is hatással lehetett, hogy Szín istent is említették bikaként. III. Thotmesz egyik feleségének a neve Szatiah, „Jah leánya”; ez után az idő után nincs sok nyom, mely Jah kultuszára utalna. Időnként Honszu felnőtt alakjának tartották, így Honszu fokozatosan magába olvasztotta, de amuletteken továbbra is megjelent, és néha más ábrázolásai is előfordulnak; megjelenése ezeken Honszuéra hasonlít, fején lunáris jelképekkel, időnként ugyanolyan, testre simuló ruhában. Az ábrázolás annyiban különbözött ilyenkor Honszuétól, hogy ifjúság fürtje helyett teljes parókát viselt, az atef-koronán néha más jelkép is volt. Thottal (más néven Dzsehutival) Iah-Dzsehuti néven azonosították, ami az új hold istenét jelentette. Ebben az alakjában Thot lunáris aspektusát vette át, a tudás, írás és számolás istenéét. A hold részeit írásban a törtek szimbólumaiként is használták. Ozirisszel is azonosították Iahot, talán mert a hold ciklikussága az újjászületésre emlékeztetett.
Elterjedt tévhittel ellentétben a névnek etimológiailag nincs köze a Jahve névhez, hasonlóságuk véletlen egybeesés.
Források
- ↑ szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971) , I., p.42
- ↑ a b George Hart: The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses. London–New York, Routledge, 2005. ISBN 9780415361163 p.77
- ↑ a b Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207, p.111
- ↑ PT 1001 és 1104
- ↑ Wilkinson, Richard H. (2003). The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. Thames & Hudson. p. 111
- ↑ Remler, Pat. (2000). Egyptian Mythology A to Z: A Young Reader's Companion. Facts on File. p. 1.
- ↑ S. Quirke and A.J. Spencer, The British Museum Book of Ancient Egypt. London, The British Museum Press, 1992
