Irodalomtörténeti Közlemények
A mai világban a Irodalomtörténeti Közlemények olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált társadalmi, politikai és gazdasági szférában. Hatása olyan jelentős volt, hogy vitákat, egymásnak ellentmondó véleményeket és mozgósításokat váltott ki a világ különböző részein. Ez egy olyan kérdés, amely aggodalmat keltett a lakosság körében, mivel következményei messzemenőek, és a mindennapi élet minden területére hatással lehetnek. Ebben a cikkben elmélyülünk a Irodalomtörténeti Közlemények-ben, hogy megértsük annak fontosságát, kihívásait, valamint a probléma hatékony kezelésére javasolt lehetséges megoldásokat.
| Irodalomtörténeti Közlemények | |
| Tematika | régi magyar irodalom |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1891 |
| Kiadó | Magyar Tudományos Akadémia |
| Nyelv | magyar |
| Szakterület | régi magyar irodalom |
| Székhely | Budapest |
| ISSN | |
| Az Irodalomtörténeti Közlemények weboldala | |
Irodalomtörténeti Közlemények: az MTA tudományos folyóirata. Alapítva: 1891. Rövidítése: ItK. Székhely: Budapest; Periodicitás: eleinte változó; 1960 óta kéthavonként. ISSN 0021-1486; 1588-0834
Története
A folyóirat létrehozását 1890-ben határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya. Az ItK folyamatosan az MTA irodalomtörténettel foglalkozó szakosztályához kötődött. 1946–47-ben és 1949–1952 között szünetelt. 1953–1955 között a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti állandó bizottságának folyóirata lett. 1956–1962 között az MTA Irodalomtörténeti Intézetének; 1963–1968 között az MTA Irodalomtörténeti Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirataként adták közre. 1969 óta az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Rovatai: Tanulmányok; Kisebb közlemények; Műhely; Műelemzés; Adattár; Szemle. 1948 után és napjainkban is a főszerkesztő vagy felelős szerkesztők mellett szerkesztőbizottság tevékenykedik, a rovatoknak pedig külön szerkesztőjük van.
A folyóirat tartalma három nagy területet ölel fel: a régi magyar irodalom, a felvilágosodás- és a reformkor, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő és a 20. század derekáig tartó egy évszázad irodalmát. 1997 óta előtérbe került a medievisztikai kutatások eredményeinek közzététele, különös tekintettel arra, hogy külön medievisztikai szakfolyóirat nem jelenik meg Magyarországon.
Állományadatok">szerkesztés]
1.1891:1-4–28.1918:1-4; 29/31.1919/1921:(1); 32.1922:(1); 33.1923:1-4–47.1937:1-4; 49.1939:1-4–53.1943:1-4; 54/55.1944/1945:1-2; 56.1948:1-2; 57.1953:1-4–63.1959:1-4; 64.1960:1-6–107.2003:1-6; 108.2004:1-4,5/6; 109.2005:1-6; 110.2006:1-6; 111.2007:1-6; 112. 2008:1-6.; 113. 2009:1-6.
Főszerkesztők
- Ballagi Aladár (1891–1892)
- Szilády Áron (1893–1913)
- Császár Elemér (1914–1939)
- Kéky Lajos (1940–1946)
- Eckhardt Sándor (1948)
- Tolnai Gábor (1953–1957)
- Tolnai Gábor, Sőtér István, Klaniczay Tibor (1958)
- Klaniczay Tibor (1959–1967; 1976–1980)
- Szauder József (1968–1975)
- Bíró Ferenc (1981–1985)
- Komlovszki Tibor (1986–1992; 1994–1996)
- Kőszeghy Péter (1993–1994)
- Szörényi László (1996–2012)
- Kecskeméti Gábor (2013–)
Irodalom
- Ötven esztendő. ItK, 1941
- Németh G. Béla: A rendszeres irodalomtörténeti munka első hazai folyóirata. In Németh G. Béla: Létharc és nemzetiség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. 560 p. (Ser. Elvek és utak 0324-4318) ISBN 963-270-281-6
Jegyzetek
- ↑ Az ItK programnyilatkozata
- ↑ SZTE Egyetemi Könyvtárban fellelhető állomány alapján.
- ↑ 53. évf. 1943/3. sz. Szerkeszti Kéky Lajos[halott link]
- ↑ Felelős szerkesztő.
- ↑ Németh G. Béla 1965-1980-ig szintén benne volt a szerkesztőségben, 1967-ben felelős szerkesztő volt, Szauder József halála után ő biztosította a folytonosságot.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon. 2. köt. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Irodalomtörténeti Közlemények lásd 878. p. ISBN 963-05-6806-3
