Iszfahán
A mai világban a Iszfahán alapvető szerepet játszik a mai társadalomban. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Iszfahán tagadhatatlan jelentőséget kapott életünkben. A Iszfahán eredetétől napjainkig vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt különböző területeken, véleményeket és vitákat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Iszfahán hatását és fontosságát a jelenlegi kontextusban, feltárjuk következményeit, és vitát indítunk a jelenkori társadalomban betöltött relevanciájáról.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Iszfahán (اصفهان) | |
 | |
| Iszfahán főtere, a Nags-e-Dzsahán tér | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Polgármester | Morteza Saqaeian Nejad |
| Irányítószám | 811 |
| Körzethívószám |
|
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 961 260 fő (2016)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1574 m |
| Terület | 658 km² |
| Időzóna | UTC+03:30 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 30″32.652500°N 51.675000°EKoordináták: é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 30″32.652500°N 51.675000°E | |
 | |
| Iszfahán weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iszfahán témájú médiaállományokat. | |
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye. Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő.
Története
Iszfahán alapításának ideje nem ismert. Aspandana néven Elám városa volt. Nevét a régies aszpahan (magyarul: katonai tábor) elnevezésből származtatják. Az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt.
A város a 7–8. században arab uralom alatt volt. Ekkor fejlődése nem volt számottevő. A 11. században a Szeldzsukoknak köszönhetően fellendült ugyan, de később mégis a mongolok kezére került. 1387-ben pedig Timur Lenk dúlta fel, 1502-ben pedig a Szafavidák hódították vissza.
A Szászánida uralom során lett belőle jelentős központ. Elfoglalták az Abbászida Kalifátus katonái ugyanúgy, mint a szeldzsukok. Virágkorát I. Abbász (1588–1629) idején élte a 16. században. 1598-ban Abbász sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is.
Iszfahánnak régi híres iparművészete (szőnyegszövés, rézművesség, ötvösművészet) van.
A 17. század elején itt Iszfahán Dzsolfa negyedében telepítette le Abbász sah a vallásuk miatt szülőföldjükről az ősi Dzsolfa városából és környékéről elűzött örmény keresztényeket. Templomaik közül híres az 1655–1664 között épült Megváltó katedrális, mely szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészetnek és az 1627-ben épített Betlehem templom. Különlegesség még az örmény temető is. 1862 táján Vámbéry Ármin dervisként járta be Perzsiát. Iszfahánról is megemlékezett írásában.
Nevezetességei
- Medresze Csahar Bag – a sah anyjáról elnevezett korániskola
- Sah mecset
- Lotfollah-mecset – melyet a síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el. A mecset az uralkodó magántemplomának épült, csodálatos díszítése különleges élményt jelent.
- Harun Velajat-mauzóleum – a 17. században épült.
- Ali minaretje
- Dzsafar-mecset
- Masdzsidi Dzsomé - helyén Irán történetének hajnalán egy tűztemplom állt, ennek romjaira épült 700 körül az első mecset, melyet a szeldzsukok 1057-ben teljesen átépítettek, a régi vályogtégla helyett Malik sah építészei az átépítésnél már égetett téglát használtak.
- Csehel Dokfaran-minaret
- Nizam-ol-Molk síremléke
- Zadeh Iszmail imám síremléke
- Darb-e Imam mauzóleum
- Örmény (Dzsolfa) Múzeum - a 17. században az Irán északi részén levő Dzsolfában letelepedett vallásuk miatt szülőföldjükről elűzött örmény keresztényeket még Abbász sah telepítette ide. Kis múzeumukban a bizánci ihletésű egyházművészeten nevelkedett mestereik munkáit láthatjuk.
- Bazár
- Megváltó katedrális – 1655–1664 között épült. A katedrális minden részlete szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészeti megoldásoknak.
- Betlehem-templom – 1627-ben épült.
- Mejdán Sah – a világ talán legnagyobb tere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.[3]
Abbasz sah egy régi lovaspólópályából építtette ki a 17. század elején. A teret díszes épületek veszik körül.
Közlekedés
A várostól észak-keletre található a település nemzetközi repülőtere.
Testvértelepülések
Jegyzetek
- ↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Meidan Emam, Esfahan (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2024. január 20.)
- ↑ No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. . (Hozzáférés: 2008. február 8.)
Források
- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2
