Ma a Izland hadereje olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált jelentőségre. Legyen szó politikai, társadalmi, gazdasági vagy technológiai szféráról, a Izland hadereje állandó beszédtéma lett. A Izland hadereje már évek óta a viták középpontjában áll, és vegyes véleményeket generált. Az idő előrehaladtával azonban nyilvánvaló, hogy a Izland hadereje továbbra is nagyon fontos kérdés, amelyet érdemes részletesen elemezni. Ebben a cikkben a Izland hadereje-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai világra gyakorolt hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2009 márciusából) |
Az izlandi állam soha nem rendelkezett haderővel, de stratégiai helyzete miatt a NATO alapító tagja lett. Védelmét a NATO keretén belül, illetve egy kétoldalú megállapodás alapján az Amerikai Egyesült Államok látja el. Az USA egyik legnagyobb katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban volt 1951 és 2006 szeptembere között.
A közhiedelemmel ellentétben Izlandnak vannak fegyveres erői, többek között békefenntartók (Íslenska Friðargæslan), légvédelmi egységek (Íslenska Loftvarnarkerfið), parti őrség (Landhelgisgæsla Íslands vagy egyszerűen Landhelgisgæslan), a rendőrség (Lögreglan) és egy különleges rendőri alakulat (Víkingasveitin vagy Sérsveit ríkislögreglustjórans).