Jahja córdobai kalifa
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jahja córdobai kalifa hatását a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a Jahja córdobai kalifa érdeklődés és vita téma volt az utóbbi időben. Elemezzük, hogy a Jahja córdobai kalifa hogyan alakította át a munka dinamikáját, az interperszonális kapcsolatokat és azt, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Továbbá megvizsgáljuk a Jahja córdobai kalifa különböző perspektíváit és kulturális, történelmi és technológiai vonatkozásaival való kapcsolatát. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó és teljes képet adunk a Jahja córdobai kalifa kortárs valóságunkra gyakorolt hatásáról.
| Jahja | |
| Córdobai kalifa (1x) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1021 – 1023 | |
| Elődje | Al-Kászim córdobai kalifa |
| Utódja | Al-Kászim córdobai kalifa |
| Córdobai kalifa (2x) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1025 – 1026 | |
| Elődje | III. Muhammad córdobai kalifa |
| Utódja | III. Hisám córdobai kalifa |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Omajjádok |
| Született | 995 |
| Elhunyt | 1035 (39-40 évesen) Carmona |
| Édesapja | Ali córdobai kalifa |
| Testvére(i) | Idrīs I al-Mutaʾayyad |
| Gyermekei | Idrīs II ibn Yaḥyā I al-ʿAlī al-Ẓāfir |
Jahja (?, 995 – Carmona, 1035) cordóbai kalifa 1021-től 1023-ig, majd 1025–1026-ban.
Élete
Nem volt tagja az Omajjád-dinasztiának, a Hammúdidák közül származott. Édesapja volt Ali córdobai kalifa. Jahja 1016-tól Ceuta kormányzója volt, ezt a címet apjától örökölte. Apja halála (1018) után azonban nem volt hajlandó elismerni nagybátyját, Al-Kászimot kalifaként. Először Málagába vonult, majd egy berber hadsereggel Kordobába. Al-Kászim elhagyta a várost, és Sevillába menekült; Jahja pedig 1021-től 1023-ig uralkodott, amikor Al-Kászim visszafoglalta a trónt. Őt viszont az régi Omajjád-dinasztia pártja elűzte, és V. Abd ar-Rahmánt kiáltották ki kalifává.
Jahja visszatért Málagába, majd elfogta Al-Kászimot Jerez de la Fronteránál, és kivégeztette. 1025-ben újabb hadsereget gyűjtött, hogy Kordobára vonuljon, ahol az új uralkodó, a szintén Omajjákd III. Muhammad kalifa, miután hírét vette a közelgő támadásnak, Zaragozába menekült. A kordobai arisztokrácia ideiglenes tanácsot hozott létre a város kormányzására a kalifa távollétében; azonban körülbelül hat hónap elteltével Jahját hívták vissza, hogy átvegye a hatalmat és a kalifai címet.
Jahja 1025. november 9-én érkezett meg Kordobába, de néhány nap múlva a kormányzást vizírjére, Abu Jaʿfar Ahmad ben Musára bízta, és visszatért biztonságos málagai központjába. A Cordóbában kirobbanó zavargások véglegesen véget vetettek a Hammudida-dinasztia uralmának. 1026 júniusában a lakosság elűzte Jahja vizírjét, és megválasztotta az utolsó kalifát, az Omajjád III. Hisámot.
Miután végleg kiszorult Cordóbából, Jahja független taifát (királyságot) hozott létre Málagában, amelyet haláláig, 1035-ig uralt.
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Yahya ibn Ali ibn Hammud al-Mu'tali című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Altamira, Rafael (1999). "Il califfato occidentale". Storia del mondo medievale. Vol. II. pp. 477–515.
