Japán makákó
Ebben a cikkben elmélyülünk a Japán makákó izgalmas világában, feltárva annak több oldalát, jelentését és relevanciáját a mai társadalomban. A Japán makákó a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, mivel olyan téma, amely különböző területeken és kontextusokban visszhangzott. Eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk az élet különböző területeire gyakorolt hatását, a személyestől a globális szintig. Egy részletes és szigorú elemzésen keresztül igyekszünk mélyrehatóan megérteni, hogy mi is az a Japán makákó, és miért olyan fontos, olyan panorámaképet kínálva, amely gondolkodásra és tudásra hív.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Macaca fuscata (Blyth, 1875) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 élőhelyei a japán szigetvilágban | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Japán makákó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Japán makákó témájú médiaállományokat és Japán makákó témájú kategóriát. |
A japán makákó (vörös pofájú makákó, Macaca fuscata) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.
Elterjedése
A legészakabbra élő majomfaj. Japán szigetein él.
Életmódja
Tápláléka: gyümölcs, bogyó, gomba, levelek, fiatal hajtások, gerinctelenek. Elsősorban növényi eredetű táplálékokat fogyasztanak, de kisebb állatokat is elkapnak. Jól tűri a hideget, olyan területeken is megél, ahol télen a hőmérséklet -15 °C. Földön és fákon egyaránt ügyesen mozog, a majmok többségétől eltérően kedveli a vizet és szeret fürödni. Télen gyakran felkeresik a hőforrásokat melegedni (amely szokásuk gyakori témája a természetfilmeknek).
15–200 fős, állandóan vándorló csoportokban él. A csoport fő összetartó ereje a nőstények kapcsolatrendszere. A nőstények életük végéig a szülőcsoportjukban maradnak, a hímek viszont elköltöznek. A japán makákók meglehetősen szaporák, mivel az anyák az idősebb kölykök gondozását meg tudják osztani a rokonokkal. A csoportok szociális szerkezete rendkívül komplex, valóságos majomtársadalom. Szabadon élő és fogságban tartott példányaik is kialakítanak a csoporton belül egy „magot”a többnyire rokon domináns nőstényekből; a többiek a „perifériára” szorulnak. A táplálékhoz és vízhez jutásnál is érvényesítik a rangsort, de az „elithez” tartozók azt egymás közt nem veszik különösebben szigorúan; csak komolyabb konfliktusokban érvényesítik. Az „elitbe” a rokonokon kívül bekerülhetnek a tagok fiatalkori játszótársai vagy azok kölykei is.
A hím 3,5, a nőstény 5 éves korában válik ivaréretté; körülbelül 173 nap vemhesség után általában egy kölyköt szül.
Természetvédelmi helyzete
Jelenleg még elég gyakori fajnak számít, Magyarországon a Kecskeméti Vadaskertben, és a Jászberényi Állat- és Növénykertben élnek japán makákók.
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- A faj a Bioport-on
- Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p.
További információk
