Jastrzębie-Zdrój
Manapság a Jastrzębie-Zdrój téma mindenki ajkán. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Jastrzębie-Zdrój a modern társadalom állandó aggodalmává vált. Legyen szó politikai, gazdasági, társadalmi vagy környezeti szféráról, a Jastrzębie-Zdrój vitákat váltott ki, és felkeltette a szakértők és a polgárok érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jastrzębie-Zdrój különböző aspektusait, és elemezzük életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a lehetséges megoldásokig átgondoljuk, hogy a Jastrzębie-Zdrój hogyan befolyásolja mindennapi életünket, és mit tehetünk ellene.
| Jastrzębie-Zdrój | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | sziléziai | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Irányítószám | 44-330 — 44-338 | ||
| Körzethívószám | +(48)032 | ||
| Rendszám | SJZ | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 85 050 fő (2021. márc. 31.) | ||
| Népsűrűség | 995,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 259 m | ||
| Terület | 85,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 57′, k. h. 18° 35′Koordináták: é. sz. 49° 57′, k. h. 18° 35′ | |||
| Jastrzębie-Zdrój weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jastrzębie-Zdrój témájú médiaállományokat. | |||
Jastrzębie-Zdrój (régi német nevén: Bad Königsdorff-Jastrzemb) járási jogú város Lengyelország Sziléziai vajdaságának déli részén. 1975–1998 között a Katowicei vajdasághoz tartozott. Az egyik legfiatalabb lengyel város, 1963-ban kapott városi rangot. Lakossága 94 ezer fő (2007-ben), területe 85,44 km². A település a gyógyvizeinek köszönhetően a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek. Az 1960-as években szénbányákat nyitottak, ettől kezdve Felső Szilézia egyik jelentős ipari városa, melynek életét jelenleg is a szénbányászat határozza meg.
Történelem
Az első írásos emlék a településről 1467-ből való. 1437-ig Ratibor Hercegség, majd ezután Rybnik Hercegség része. 1742-ben Poroszország része lett.
1918-ban Lengyelországé lett, majd 1939-ben ismét Németországé. 1945 januárjában a szovjet csapatok kiűzték a németeket és ismét Lengyelország része lett.
Városrészek
|
|
|
|
Kultúra
Galéria
- Ciasna
- Várostörténeti
- Magazin 22
- Salon Młodych Artystów
- Epicentrum
- Na ścianie
- Pod Sową
- Panoráma
- Da Vinci
Könyvtárak
- Miejska Biblioteka Publiczna
- Universitas Litterarum, Park Zdrojowy
Mozik
- Kino Centrum
- Kino Panorama
- Kino Studyjne
Múzeumok
- Muzeum Dzwonków – prywatne
- Muzeum Rudolfa Ranoszka przy SP 16
- Izba Regionalna im. Witczaków
- Skanzen és helyi múzeum
