Jean Cocteau

Jean Cocteau
1923-ban
1923-ban
SzületettJean Maurice Eugène Clément Cocteau
1889. július 5.
Maisons-Laffitte
Elhunyt1963. október 11. (74 évesen)
Milly-la-Forêt
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Élettársa
SzüleiEugénie Cocteau
Foglalkozásaköltő, író, festő, színész és filmrendező
Tisztsége
  • a Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke
  • a Francia Akadémia tagja (31. szék) (1955. március 3. – 1963. október 11.)
IskoláiLycée Condorcet
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • Prix Jules Davaine (1913)
  • Louis Delluc-díj (1946)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeChapelle Saint-Blaise-des-Simples (1964–)
Jean Cocteau aláírása
Jean Cocteau aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Cocteau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jean Cocteau (teljes nevén Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) (Maisons-Laffitte, 1889. július 5. – 1963. október 11.) francia költő, író, festő, színész és filmrendező.

Élete

Federico de Madrazo y Ochoa festménye (1911 körül)

10 évesen kezdett el írni, és 16 évesen publikálták első versét. A színház szerelmese lett már egész fiatal korában, legyen az cirkusz, jégrevü vagy a Comédie-Française előadása. 1917-ben Szergej Gyagilev párizsi Orosz Balett társulatának írta Parádé című balettjét, 1920-ban pedig az Ökör a háztetőnt. A Montparnasse művésznegyedében megismerte Picassót, Amedeo Modiglianit, Guillaume Apollinaire-t és Max Jacobot, akin keresztül megismerte a 16 éves költő-ifjút, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba (!): verseinek klasszikus egyszerűségét is mélyen tisztelte. A 21 éves fiú elvesztésekor az ópiumhoz fordult, és megírta Heurtebise, az angyal című versét. 1926-os Orpheusz című drámája megrázta a modern színházat. 1950-ben forgatókönyvet írt belőle, Orpheusz végrendelete című, de filmet csak 10 évvel később, 1960-ban rendezett az eredeti forgatókönyvének alapján.

Amedeo Modigliani festményén, 1916

1930-ban forgatott, A költő vére című, első szürrealista filmjében Cocteau saját múltját viszi vászonra. 1934-es Pokolgép című drámájában az Oidipusz-történetet dolgozta fel, amely a saját bevallása szerint nagyon közel állt hozzá. Magánéletében az 1946-os A Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lett szerelmi életének főszereplője. Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül ez a mű mindmáig a legkedveltebb. Jean az események színhelyéül egy csodálatos kastélyt választott. A gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba, a szobrok megelevenednek. Jean Marais szörnyeteg-maszkja olyan sikeresnek bizonyult, hogy amikor a film premierjén a Szörnyeteg végül átváltozik káprázatos herceggé, Greta Garbo ezt kiáltotta: „Adják vissza a szörnyemet!”

„A legendák előjoga a kortalanság” – mondja a narrátor az Orphée film elején, 1949-ben. Cocteau fantáziafilmje önéletrajzi alkotásként is szemlélhető. Orpheuszt Cocteau szerelme, Jean Marais játszotta. Cocteau lenyűgözően használta a visszafelé mozgást és a háttérvetítést.

1950-ben berendezte a Villa Santo-Sospirt Saint-Jean-Cap-Ferrat-ban és monumentális freskósorozatba fogott a mentoni városházán, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnában, valamint a Milly-la-Forêt-i templomban, melynek kertjében röviddel a freskók befejezése után eltemették. 74 évet élt. A kápolnát fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be.

Irodalmi művei

  • Az Eiffel-torony jegyespárja (1922), dráma
  • Antigoné (1922), dráma
  • Orpheus (1926), dráma
  • Vásott kölykök (1929), regény
  • A pokolgép (1934), dráma
  • Rettenetes szülők (1938), dráma
  • Írógép (1941), dráma
  • A kétfejű sas (1946), dráma

Magyarul

  • A párisi fiú; ford. Szinnai Tivadar; Genius, Bp., 1925 (Új termés)
  • Vásott kölykök. Regény; ford. Gyergyai Albert, Révai, Bp., 1942
    • (Veszedelmes Éden és Rettenetes gyerekek címen is)
  • Jean Cocteau válogatott versei; szerk., bev. Szegzárdy-Csengey József; Európa, Bp., 1961
  • A szélhámos; ford. Tardos Tibor; inː A bál. Francia kisregények; Európa, Bp., 1965
  • Veszedelmes Éden; ford., utószó Gyergyai Albert; Franklin Ny., Bp., 1966 (Kozmosz könyvek)
    • (Vásott kölykök és Rettenetes gyerekek címen is)
  • Rettenetes gyerekek / Rettenetes szülők. Színmű; ford. Gyergyai Albert, Örkény István, utószó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Olcsó könyvtár)
    • (Vásott kölykök és Veszedelmes Éden címen is)
  • Az élő Gide; ford. Bajomi Lázár Endre; inː Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai; vál., előszó, tan. Gyergyai Albert, jegyz. Somló Vera, Szávai János; Európa, Bp., 1977
  • A nagy mutatvány; ford. Gyergyai Albert, Pór Judit, Tardos Tibor; Európa, Bp., 1985 (Európa zsebkönyvek)

Filmjei

Rendezőként

  • Le testament d’Orphée (1960)
  • L’Amour sous l’électrode (1955)
  • La villa Santo-Sospir (1952)
  • Coriolan (1950)
  • Orphée (1949)
  • Les parents terribles (1948)
  • L’aigle à deux têtes (1947)
  • A szép és a szörnyeteg (La Belle et la Bête) (1946)
  • Le sang d’un poète (1930)
  • Jean Cocteau fait du cinéma (1925)

Íróként

  • Les parents terribles (2003/I) (TV)
  • Drug-Taking and the Arts (1994)
  • Le bel indifférent (1993) (play)
  • Edwige Feuillère en scène (1993)
  • Oedipus Rex (1992) (TV) (libretto)
  • La voix humaine (1990) (libretto)
  • Mujeres al borde de un ataque de nervios (1988)
  • Oedipus Rex (1984) (TV) (libretto)
  • Orphée (1983) (TV)
  • Rettenetes szülők (1981) (TV) rend.: Felvidéki Judit
  • Il mistero di Oberwald (1981)
  • Les parents terribles (1980) (TV)
  • La dame de Monte Carlo (1979)
  • L’aigle à deux têtes (1975) (TV)
  • Le bel indifférent (1975) (TV)
  • Oedipus Rex (1972) (TV) (libretto)
  • The Human Voice (1966) (TV)
  • „Estudio 1” (1965) TV Series (epizód „Los padres terribles”)
  • Thomas l’imposteur (1964)
  • La Machine infernale (1963) (TV)
  • Die Geliebte Stimme (1960) (play)
  • Le Testament d’Orphée, ou ne me demandez pas pourquoi! (1960)
  • La Princesse de Clèves (1960) (adaptáció)
  • Anna la bonne (1958)
  • Le bel indifférent (1957)
  • Django Reinhardt (1957) (commentár)
  • Pantomimes (1954) (commentár)
  • Intimate Relations (1953)
  • Ce siècle a cinquante ans (1951)
  • La corona negra (1951)
  • Orphée (1950)
  • Les enfants terribles (1950)
  • Les parents terribles (1948)
  • L’aigle à deux têtes (1948)
  • Ruy Blas (1948)
  • L’amore (1948) (rész: „La voce umana”)
  • La belle et la bête, La (1946)
  • Les dames du Bois de Boulogne (1945)

Jegyzetek

  1. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  4. ↑ Vegetti Catalog of Fantastic Literature (olasz nyelven)
  5. ↑ Cocteau, (Clément Eugène) Jean, (Clément Eugène) Jean Cocteau
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Кокто Жан, 1196, 403, 2020. február 17.
  8. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  10. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  11. ↑ Jean Cocteau (holland nyelven)
  12. ↑ Jean Cocteau (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  13. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  14. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  15. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  16. ↑ http://www.leparisien.fr/essonne-91/milly-la-foret-la-region-devient-proprietaire-de-la-maison-cocteau-19-03-2019-8035470.php

Források

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot