Kámaháza

Ebben a cikkben a Kámaháza témával foglalkozunk, amely napjainkban nagyon fontos téma. A Kámaháza olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó tudományos, szakmai vagy társadalmi térről. Az évek során a Kámaháza felkeltette a szakértők és általában a társadalom figyelmét a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása és következményei miatt. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy elemezzük és mélyedjünk el a Kámaháza-hez kapcsolódó különböző szempontokba, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Átfogó és részletes megközelítéssel olyan átfogó perspektívát kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy különböző nézőpontokból megértse és reflektáljon a Kámaháza-re.

Kámaháza (Kamovci)
Légi fotó
Légi fotó
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rangfalu
Alapítás éve1435
PolgármesterAnton Balažek
Irányítószám9223
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség107 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület1,8 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 45″, k. h. 16° 23′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 45″, k. h. 16° 23′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámaháza témájú médiaállományokat.

Kámaháza (szlovénül: Kamovci) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 20 km-re keletre, Lendvától 9 km-re északnyugatra a Bukovnica-patak bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. A falutól keletre folyik a Határ-patak.

Története

A település első írásos említése 1435-ben még "Cozmahaza" néven történt. 1449-ben "Poss. Kozmahaza" néven szerepel. Az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban az alsólendvai Bánffy családból való alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " KÁMÁNHÁZA. vagy Kamaháza. Elegyes magyar falu Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó 274Lendvához 1 mértföldnyire, Eleknek filiája, határja meglehetős termékenységű."

Fényes Elek szerint " Kamaháza, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban: 96 kath. lak."

1910-ben 150, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 113 lakosa volt.

Nevezetességei

A falu fa haranglába a 19. század utolsó negyedében épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.