Károlyszeg
Ebben a Károlyszeg-nek szentelt cikkben egy lenyűgöző témában fogunk elmélyülni, amely világszerte felkeltette az emberek érdeklődését. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Károlyszeg-hez kapcsolódó legrelevánsabb és leghatásosabb szempontokat, belemerülve annak történetébe, jellemzőibe és jelenlegi kihívásaiba. A keletkezésétől a jelenlegi helyzetéig alaposan elemezzük a Károlyszeg jelentőségét és hatását a különböző területeken. Reméljük, hogy ezen az úton egy átfogó és gazdagító víziót nyújtunk a Károlyszeg-ről, és arra hívjuk olvasóinkat, hogy gondolkodjanak el és tanuljanak meg többet erről az izgalmas témáról.
| Károlyszeg (Bogdanovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Felsőmihályfalva |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Kovačić |
| Irányítószám | 40312 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 58″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Károlyszeg (horvátul: Bogdanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 11 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 1 km-re délnyugatra a Muraközi-dombság területén, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Bogdanowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.
1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " BOGDANOVECZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Festetich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mihalievetznek szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgyeinek soványságához képest, harmadik Osztálybéli."
1910-ben 171, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991 óta a független Horvátország része. 2001-ben 145 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
