Kárpáti Piroska

Ebben a cikkben a Kárpáti Piroska lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Kárpáti Piroska kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a Kárpáti Piroska minden oldalát, az eredetétől a mai fejlődéséig. Függetlenül attól, hogy szenvedélyes a téma iránt, vagy egyszerűen csak szeretne többet megtudni róla, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a Kárpáti Piroska-be.

Kárpáti Piroska kitalált személy. A trianoni békeszerződéssel összefüggő legendák szerint székely tanítónő volt, akit az Üzenet Erdélyből című verse miatt a román hatóságok Aradon 1920. július 26-án felakasztottak.

Az Üzenet Erdélyből című vers valójában a zsidó származású Tábori Piroska alkotása, amely elsőként a Magyarország című napilap 1919. december 7-i számában jelent meg. Viszonylag hamar, már a következő évben elterjedt a versért kivégzett székelyföldi tanítónő legendája, amely annak ellenére gyökeresedett meg, hogy a valódi szerző több sajtónyilatkozatot tett a költemény keletkezéséről, külön verset is szentelve a témának.

Jegyzetek

  1. (1920. június 17.) „Üzenet Erdélyből”. Békésmegyei Közlöny, 2. o.  
  2. (1920. július 4.) „Üzenet Erdélyből”. Határszéli Újság, 3. o.  
  3. (1920. július 14.) „Üzenet Erdélyből”. Esti Újság.  
  4. (1920. szeptember 1.) „Egy versért - akasztófa”. Világ.  
  5. (1920. szeptember 3.) „Nyilatkozat”. Budapesti Hírlap, 4. o.  
  6. (1920. szeptember 10.) „Ki írta az Üzenet Erdélyből című irrendenta verset?”. Világ, 5. o.  
  7. (1920. október 6.) „A dal”. Budapesti Hírlap, 3. o.  

További információk

Domonkos László: Kárpátiék lánya. Magyar Idők. (Hozzáférés: 2021. július 5.)