Kémeri Nagy Imre
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kémeri Nagy Imre témáját és annak mai társadalmunkra gyakorolt hatását. A kezdetektől a mai relevanciáig elemezzük, hogy a Kémeri Nagy Imre hogyan alakította életünket, és hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül különböző szempontokat és releváns tanulmányokat fogunk megvizsgálni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átfogóan megértsük a Kémeri Nagy Imre jelentőségét modern világunkban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket és azok lehetséges fejlődését, azzal a céllal, hogy teljes és frissített elképzelést nyújtsunk erről a globális jelentőségű témáról.
| Kémeri Nagy Imre | |
 | |
| Kémeri Nagy Imre a finn téli háború idején | |
| Született | 1903. március 27. Bürgezd, |
| Meghalt | 1942. április 13. (39 évesen) Varsó, Lengyelország |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Rendfokozata | főhadnagy |
| Egysége | Rongyos Gárda, Sisu Különítmény |
| Kitüntetései | Knight First Class of the Order of the White Rose of Finland |
Kémeri Nagy Imre (Bürgezd, 1903. március 27. – Varsó, Lengyelország, 1942. április 13.) magyar újságíró és katona. Nemzetiszocialista politikus.
Élete
Kémeri Nagy Imre a ma Romániához tartozó Bürgezden született. Fiatalon a Székely Hadosztályban szolgált, majd 1922-ben Erdélyből Magyarországra menekült, 1925-ben beállt katonának, de egy évvel később leszerelték. Budapesten jogot és bölcsészettudományt tanult. A Turul Werbőczy Bajtársi Egyesület főlövészmestere volt, 1926 és 1928 között az egyetemi szervezkedések egyik vezetője volt, valamint összekötő volt a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) és a Turul Szövetség között. 1928 és 1929 között ismét katonaként szolgált, majd 1932-ben a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ezt követően alkalmi munkákból élt.
1937 nyarán belépett a Balogh-féle Magyar Nemzeti Szocialista Pártba, ahol ifjúsági vezetőként működött. Többször írt szélsőjobboldali lapokba, amelyek miatt számos alkalommal fogházbüntetésre ítélték. 1936-ban katonai alapon kopjás alakulatot szervezett, rendszeresen összeütközéseket provokált a szociáldemokrata ifjúsággal. 1937 novemberében egy debreceni gyűlésen Horthyt kikiáltotta királlyá, ezért rövid időre fogházba került.
1938 és 1939 között osztagparancsokként részt vett a Rongyos Gárda kárpátaljai tevékenységében, valamint 1939 és 1940 között a finn téli háborúban részt vevő magyar alakulat vezetője is ő volt. Finnországban Mannerheim tábornagy soron kívül századossá léptette elő. Hazatérése után 1940 szeptemberében részt vett az észak-erdélyi bevonulásban. 1942. márciusában a szovjet fronton a partizánokkal vívott harcban megsebesült, a varsói katonai kórházban hunyt el.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
- Béke poraikra… Dokumentum-emlékkönyv a II. világháborúban, a keleti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. Írta Bús János és Szabó Péter. Szerk. Bús János. Bp., Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Varietas '93 Kft., 1999.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
