Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Köves István (költő)-et, egy olyan témát, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Ahogy a társadalom fejlődik és fejlődik, a Köves István (költő) olyan fókuszponttá vált, amely figyelmet és gondolkodást igényel. Egy átfogó és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Köves István (költő) különböző oldalait és dimenzióit, feltárva jelentését, hatását és relevanciáját a mai világban. Ez a cikk a történetétől a jövőjéig a Köves István (költő)-be fog beleásni, hogy teljes és gazdagító perspektívát kínáljon a témáról, amely senkit sem hagy közömbösen.
Köves István | |
Született | 1938. március 29. (86 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1973) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Köves István (Budapest, 1938. március 29. –) magyar költő, drámaíró, szerkesztő.
A budapesti Madách Imre Gimnázium latin tagozatán érettségizett, diplomáit a 44. sz. Iparitanuló Intézet, a Budapesti Tanítóképző Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a József Attila Tudományegyetem (magyar–finn szakos középiskolai tanár), a Színművészeti Főiskola (rendező–dramaturg) hallgatójaként kapta.
Kezdetben karusszel-esztergályosként dolgozott a MÁV Északi Járműjavítójában, előmunkásként a sheffieldi Lifting and Pulling Limitednél, szerszámkészítő köszörűsként a Nyomdagépjavító Vállalatnál, majd testnevelőként a Bélatelepi Nevelőotthonban. Később az ELTE Központi Könyvtárának főkönyvtárosa, Magvető Könyvkiadó lektora, a Magyar Ifjúság irodalmi rovatvezetője, illetve irodalmi szerkesztője, a Magyar Televízió dramaturgja, a Magyar Rádió szerkesztője, a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja, a Magyar Sajtó főszerkesztője, a Story olvasószerkesztője és a Kövpress Kiadó ügyvezető igazgatója lett.
Költőként indult, a kádári „tűrt” kategóriába soroltan is rengeteg verse és írása jelent meg szinte az ország valamennyi folyóiratában, napi- és hetilapjában, többek között a Világosság, a Napjaink, a Filmkultúra, az Ezredvég, a Mozgó Világ, a Jelenkor és a Tiszatáj hasábjain. A korabeli antológiák állandó szerzője, később többnek szerkesztője is volt. 1985-ben Az egészséges társadalmi tudat honában címmel riportsorozatot készített Észak-Koreáról.
Később prózai és dramatikus művekkel is jelentkezett; színpadi munkáit a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Déryné Színház, a Győri Nemzeti Színház, valamint amatőr társulatok mutatták be.
Több mint kilencszáz önálló magyar nyelvű könyv kiadásában működött közre szerkesztőként.
A Magyar Ifjúság Alkotó Körének, az Áprily Társaság és a Krúdy Gyula Irodalmi Kör alapítója és szervezője. Jelenleg a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság alelnöke.