Külső mag

Ebben a cikkben a Külső mag kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásával foglalkozunk, elemezve annak gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait. A Külső mag az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésének témájává vált, a mai világban való relevanciája miatt. A következő részekben a Külső mag időbeli alakulását, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Külső mag-ről szóló különféle véleményeket és álláspontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és plurális képet nyújtsunk erről a jelenségről.

A külső mag a földmag mintegy 2100 km vastagságú külső öve, melyet a Gutenberg-Wiechert-felület (2900 km mélyen) választ el a földköpenytől és a Lehmann-felület (5000 km mélyen) választ el a belső magtól. Fémes, jól vezető anyagokból (feltehetően vas és nikkel) épül fel és folyékony halmazállapotú. A külső magban zajló áramlások és a Coriolis-erő együttes hatásaként jön létre a dinamó-effektus, mely a Föld mágneses terét generálja.

Források

• Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
• Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!