A mai világban a Kalmükföld a társadalom különböző szektorai számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása számos vitát és vitát váltott ki a következményeiről. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Kalmükföld felkeltette a kutatók, szakértők, szakemberek és hétköznapi emberek figyelmét, akik igyekeznek megérteni fontosságát és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kalmükföld-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és jövőjét egy folyamatosan fejlődő világban.
Kalmükföld (Kalmük Köztársaság Khal’mg Tangghch, Хальмг Таңһч) | |||
| |||
Himnusz: Kalmük Köztársaság Himnusza | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Déli szövetségi körzet | ||
Székhely | Eliszta | ||
Alapítás | 1957. január 9. | ||
Köztársaság vezetője | Batu Szergejevics Haszikov | ||
Hivatalos nyelv | kalmük, orosz | ||
Rendszám | 08 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 269 984 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 76 100 km² | ||
Időzóna | UTC +3 (NYISZ: UTC +4) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′, k. h. 44° 16′Koordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 44° 16′ | |||
Kalmükföld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmükföld témájú médiaállományokat. |
A Kalmük Köztársaság (kalmükül: Хальмг Таңһч, oroszul: Респу́блика Калмы́кия) vagy másik, ismert nevén Kalmükföld az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága. Fővárosa Eliszta.
A köztársaságban a kalmük ábécé használatos.
A köztársaság első elnöke Kirszan Nyikolajevics Iljumzsinov volt (1993–2005), majd miután az „elnök” (prezigyent) címet megszüntették, továbbra is ő volt (2005–2010) a köztársaság vezetője (glava). Ezt a posztot 2010. október 24. óta Alekszej Maratovics Orlov tölti be.
Az egyetlen köztársaság Európában, ahol a buddhizmus a legnépszerűbb vallás.
A Kaukázustól északra, a Volgától délre, Kaszpi-tenger északnyugati partján fekszik. Középső részén északról délre a Jergenyi-dombság húzódik, délen a Kuma–Manics-süllyedék található északnyugat-délkeleti irányban, míg keleti része síkság, sztyepp, a Kaszpi-mélyföld része. A tengerpart mocsaras. Fő folyói a süllyedékben haladnak, és víztározó található rajtuk: délnyugaton a Manics, amely a Rosztovi területtől és a Sztavropoli határterülettől választja el, valamint délen a Kuma, amely Dagesztán felé határfolyó. Ezen kívül egy kis szakaszon a Volga is átfolyik rajta északkeleten.
Kalmükföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 3 város és 262 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. 1987-ben még 5 városi jellegű település volt a köztársaságban, a Szovjetunió megszűnése óta azonban ezek elvesztették e címüket és faluvá alakultak.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Kalmükföldön 44% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, a legtöbb más oroszországi régióval összevetve ez nagyon alacsony érték. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 12 ezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 25%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Kalmükföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
Kalmükföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 13 járásra oszlik, Eliszta városa pedig köztársasági alárendeltségű, így a hozzá beosztott falusi településekkel együtt nem tartozik egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 13 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Eliszta a hozzá beosztott falusi településekkel együtt a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 2 városi község – ezek székhelye a két kisebb város – és 111 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik:
A köztársaság vezetője (oroszul: (glava):