Kapca (Szlovénia)

Ebben a cikkben a Kapca (Szlovénia)-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A Kapca (Szlovénia) téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Megjelenése óta a Kapca (Szlovénia) vitát és elmélkedést váltott ki különböző szektorokban, ami a következményeinek mélyreható elemzéséhez vezetett. Ebben az értelemben érdekes többet megtudni a Kapca (Szlovénia)-ről és arról, hogyan fejlődött az idők során, valamint relevanciájáról a jelenlegi környezetben. Ezért a következő néhány sorban a Kapca (Szlovénia) sokrétű aspektusaival és a jelenkori társadalomban betöltött szerepével foglalkozunk.

Kapca
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rangfalu
Alapítás éve1291
PolgármesterAnton Balažek
Irányítószám9220
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség391 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület6,01 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″

Kapca (szlovénül: Kapca) magyarok lakta falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése

Lendvától 6 km-re nyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva főút mellett fekszik.

Története

Területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

A települést 1291-ben "Capcha" alakban említik először. 1381-ben "Kapcha", 1524-ben "Kapcza" néven szerepel. 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

A település hagyományos háziipara volt a kosárfonás mellett a vászonszövés, neve is ezzel van összefüggésben.

Vályi András szerint " KAPCZA. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, és annak filiája, Mura vize mellett, mellynek ki öntései alkalmatlaníttyák; de másként 282jó termékenységű, határja van."

1910-ben 725, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 450 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Neogótikus kápolnája a 20. század első harmadában épült.
  • Római kori halomsírok.

Jegyzetek

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források

  • Slovenija - turistični vodnik (Založba Mladinska Knjiga, 1995) 490. oldal

Külső hivatkozások