Ebben a cikkben a Kapca (Szlovénia)-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Kapca (Szlovénia) téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Megjelenése óta a Kapca (Szlovénia) vitát és elmélkedést váltott ki különböző szektorokban, ami a következményeinek mélyreható elemzéséhez vezetett. Ebben az értelemben érdekes többet megtudni a Kapca (Szlovénia)-ről és arról, hogyan fejlődött az idők során, valamint relevanciájáról a jelenlegi környezetben. Ezért a következő néhány sorban a Kapca (Szlovénia) sokrétű aspektusaival és a jelenkori társadalomban betöltött szerepével foglalkozunk.
Kapca | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Lendva |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1291 |
Polgármester | Anton Balažek |
Irányítószám | 9220 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 391 fő (2020. jan. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 165 m |
Terület | 6,01 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″ |
Kapca (szlovénül: Kapca) magyarok lakta falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Lendvától 6 km-re nyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva főút mellett fekszik.
Területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.
A települést 1291-ben "Capcha" alakban említik először. 1381-ben "Kapcha", 1524-ben "Kapcza" néven szerepel. 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
A település hagyományos háziipara volt a kosárfonás mellett a vászonszövés, neve is ezzel van összefüggésben.
Vályi András szerint " KAPCZA. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, és annak filiája, Mura vize mellett, mellynek ki öntései alkalmatlaníttyák; de másként 282jó termékenységű, határja van."
1910-ben 725, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 450 lakosa volt.